2023.12.22. 17:27
Elindult a közlekedés a bátonyterenyei új elkerülő- és összekötő úton
Átvágták a nemzeti színű szalagot péntek délelőtt a 23. számú főút Bátonyterenye-Kisterenye új nyomvonalú elkerülő útja fölött. Mindezzel ünnepélyes keretek között átadták a forgalom számára a Bátonyterenyét elkerülő szakaszt, valamint az észak-dél irányú, Nagybátonyt és Kisterenyét összekötő utat. A munkálatok azonban itt nem érnek véget, hiszen 2024 januárjában megkezdődnek az átkelési szakaszon a hídbontási munkálatok is.
Forrás: Nool.hu
Fotó: Vendel Lajos
Régi álom vált valóra Bátonyterenyén pénteken, amikor is ünnepélyes keretek között átadták a 23. számú főút Bátonyterenye-Kisterenye új nyomvonalú elkerülő szakaszát.
Az eseményen elsőként Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, az elkerülő út és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása egy komplex, több elemből álló projektet jelent.
– A beruházás magába foglalja a várost elkerülő utat, az észak-dél irányú összekötő utat, valamint a Bátonyterenye átkelési szakasznak a megépítését is. Most az első két projektelem átadása történik meg a koronaélen belül, ami azt jelenti, hogy a közlekedők már használhatják a szakaszokat, de a kivitelező még tavaszig végez olyan jellegű munkákat, amelyek már nem zavarják a forgalmat
– mutatott rá az államtitkár, aki ezután ismertette az elkészült utak jellemzőit.
A 2,3 kilométer hosszú elkerülő 2x1 sávos, másodrendű főútként épült új nyomvonalon, három körforgalommal, amelyek a szakasz elején, végén és az összekötővel való találkozásnál találhatók. Az elkészült észak-dél irányú összekötő út szintén 2x1 sávos kialakítású, hossza 2,18 kilométer, a végén egy körforgalommal. Ez utóbbi megépítésének köszönhetően megvalósult Kisterenye és Nagybátony összekötése. Ágh Péter ezután arra is ráirányította a figyelmet, hogy Bátonyterenye területén a Zagyva-patakot három, a Kazár-patakot két, a Tarján-patakot egy helyen, míg a vasutat szintén három helyen keresztezi a nyomvonal. A vállalkozó éppen ezért hét híddal és kettő új szintbeni vasúti átjáró kialakításával orvosolta a helyzetet.
Januárban kezdődnek a hídbontási munkák
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a fejlesztés tartalmazza továbbá 392 méter burkolt út és 215 méter kerékpár út megépítését, továbbá összesen 14 darab keresztező és párhuzamos földút és egy darab mederátjáró megvalósítását. Emellett pedig közmű keresztezési és növénytelepítési, vízépítési, környezetvédelmi, valamint forgalomtechnikai feladatokat is elvégeznek. Ágh Péter, miután a beruházás nagyságát néhány beszédes számadattal érzékeltette, az átkelési szakasz munkálatairól beszélt.
– A tervek szerint Bátonyterenye átkelési szakaszán 2024 januárjában kezdődik meg a Tarján-patak feletti híd teljes útzár alatt végezhető bontása és építése, valamint a támfalépítés. Továbbá jövőre megépül a teljes kopóréteg is a szakaszon. Emiatt is volt szükség arra, hogy a másik két projektelemet korábban adjuk át a forgalomnak, hiszen azok az utak szolgálnak majd terelőútként az előbb felsorolt munkák ideje alatt
– húzta alá az államtitkár, aki ezután egy olyan sikertörténetnek nevezte Bátonyterenye útfejlesztését, amely során a magyarországi mobilitás fejlesztése érdekében hétről hétre végezhetnek munkálatokat. Ágh Péter ezután számot vetett az elmúlt öt évvel, illetve 2023-ban történt beruházásokkal. Beszéde zárásaként elárulta: nagy tisztelettel figyeli a város polgármesterének és a térség országgyűlési képviselőjének munkáját, amelynek köszönhetően nagy lépésekkel halad előre a régió, és benne Bátonyterenye.
Az egész térséget az ország fejlesztési térképére álmodták
Becsó Zsolt országgyűlési képviselő beszédében felelevenítette, hogy 13 évvel ezelőtt, amikor a város polgármesterével és a helyi közösséggel elkezdték a közös munkát, akkor az első karácsonyfa alatt nagyon „sanyarú” ajándékokat találtak.
– Le kellett ülnünk polgármester úrral, és a realitásokból kiindulva el kellett kezdenünk „álmodni” méghozzá azzal kapcsolatban, hogy ha már megkaptuk a lehetőséget, akkor miket valósítsunk meg annak érdekében, hogy Bátonyterenye egy valóban élhető, virágzó város legyen. Azt álmodtuk így közösen, hogy fel kell helyezni Bátonyterenyét, illetve az egész térséget az ország fejlesztési térképére – húzta alá Becsó Zsolt, aki a közös álmok között említette a családok megélhetését segítő, munkahelyeket teremtő vagy megőrző beruházások megtalálását, illetve a két településrész, azaz Nagybátony és Kisterenye összekötését. Hozzátette: ez utóbbi elsősorban a városvezető álma volt, amire ő lényegében csak „rákapcsolódott”.
Újra szeretnék pozicionálni a térséget a keleti iparmedencében
Becsó Zsolt kifejtette, hogy azóta eltelt 13 év, és a város karácsonyfája alatt jelenleg már nem ilyen „sanyarú” dobozok sorakoznak. Mindezt megerősítette a napokban, illetve a közelmúltban átadott fejlesztések felelevenítésével, majd kiemelte: egy immár kinyitott dobozban, hamarosan mindenki számára átélhető formában, ott van a karácsonyfa alatt annak az álomnak a valóra válása, hogy Kisterenyét Nagybátonnyal összekötik.
– Ez a szituáció arra biztat minket, hogy álmodjunk tovább, mert vannak még természetesen álmaink, amiket szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk, ha belátható időn belül ez a város, ennek a fejlesztésnek is köszönhetően, a térség gazdasági motorjává, központjává válhatna. Szeretnénk – végre a megyeszékhelyt is helyretéve – Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó vonatkozásában, ebben a keleti iparmedencében újrapozicionálni ezt a térséget, és azt még inkább tartalommal és élettel megtölteni. Az álmunk, hogy olyan várost és térséget építünk, ahol jó élni és megtalálják az emberek a számításaikat
– hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, majd beszéde zárásaként megköszönte azoknak a segítségét és együttműködését, akik támogatták a már beteljesült álomnak a valóra válását.
A várossá nyilvánításkor már megfogalmazódott a cél
Ezután Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere osztotta meg az egybegyűltekkel ünnepi gondolatait. Mindenek előtt felidézte, hogy miként jött létre a városrészek összeolvasztásával a nagyközség, amely végül hozzávetőleg öt évvel később, 1989. március 1-jén városi rangot kapott. Hozzátette: már ekkor megfogalmazódott a cél, hogy a településrészeknek össze kellene „nőniük”, és a legfontosabb egy összekötő útnak az elkészítése lenne, azonban a rendszerváltás ezt a tervet „befuccsolta”.
– 2023-at írunk, tehát 34 év telt el azóta, hogy Bátonyterenyét várossá avatták. Bizony eddig a lakosok használták az úgynevezett „Bátony-ringet”: Kisterenyén keresztül a 21-esről lekanyarodva elmentek Maconkára, majd a Bányavároson át a Sulyom-hegynél jöttek ki, vissza a 21-esre. Így tudták megközelíteni a különböző városrészeket
– mutatott rá a múltbéli nehézségekre Nagy-Majdon József, aki ezután köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt a projekt megvalósításában. Egy illetőt ki is emelt közülük, méghozzá Ürmössy Ákost, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. korábbi Nógrád megyei igazgatóját, akivel megannyi e-mailt váltottak a fejlesztéssel kapcsolatos ötleteket illetően.
Óriási ajándékot hozott Bátonyterenye Jézuskája
A polgármester véleménye szerint immár ünnepelhetnek, hiszen a településrészeket összekötő út elkészült. – Egy munka fázis most befejeződik, míg egy másik folyamat a nyár során ér a végéhez, amikor is ténylegesen átadjuk majd a teljes szakaszt. Ezután következik majd a munkafolyamatnak az a része, hogy egyfelől a közlekedés és infrastruktúra fejlesztésekre ráfűződve miként tudjuk gazdasági középponttá tenni ezt a várost. Másfelől pedig, hogy miként válhatna az összekötő út az álmaim szerinti Bátonyterenye új főutcájává és hogyan építhetnénk ki mögötte a most még zöldterületes övezetet – részletezte a jövővel kapcsolatos elképzeléseket Nagy-Majdon József, aki ezután gondolatainak zárásaként úgy fogalmazott: Bátonyterenyének a Jézuskája egy óriási ajándékot hozott.
