Kóborló veszélyek

Szűkebb hazánkban manapság sokszor felhívják a figyelmet arra, hogy az állattartás felelősséggel jár. Úgy gondolom, állatvédelmi törekvésekből sincs hiány. Mégis rendre az az érzésem, hogy Nógrádban a kóbor kutyák és a felelőtlen állattartás ügyében egyre inkább elharapózott a helyzet. 

A minap például éppen bicikliztem a falumban, amikor váratlanul mellettem termett egy kis termetű kutyus ugatva. A helyzet enyhén szólva is balesetveszélyes volt, ugyanis az út helyett rögtön rá figyeltem, egyrészt, hogy meg ne harapjon, másrészt, hogy a biciklimmel el ne üssem. Hatalmas szerencsémre, nem jött velem szemben éppen akkor senki. Végül a kutyus, jó pár méter követés után feladta. 

Aztán a közelmúltban két alkalommal is előfordult, hogy kutyasétáltatás közben meg akart támadni engem és a kiskutyámat egy másik eb. Az egyik esetben egy kóbor kutyával futottunk össze, aki bár az elején bátornak tűnt, szerencsére sikerült elzavarnom. A másiknál ugyan nem kóbor eb volt, de szintén tanulságos, ugyanis az állat egy nyitva hagyott kapu miatt tudott kiszökni az udvarból. Itt leginkább az segített, hogy többen voltunk ebben az időben az utcán, illetve a kiskutyámat sikerült gyorsan kézbe vennem. 

Őszinte szólva nem tudom minek kell történnie ahhoz, hogy az illetékesek végre betartassák a szabályokat az állattartókkal, illetve az arra alkalmatlan személyeket végleg eltiltsák az állattartástól. Továbbá nem ártana ha végre mindenki megértené, csak akkor tartsanak bármilyen állatot is, ha megteremtik hozzá a megfelelő tartási körülményeket és folyamatosan gondoskodnak róluk.