A magyarok mindig is vágytak a szabadságra – mondta Pásztó polgármestere az '56-os megemlékezésen

Ahogy több más településen, úgy Pásztón is lerótták tiszteletüket az ünnepi megemlékezés résztvevői hétfőn a helyi 1956-os emlékműnél. Az esemény során Farkas Attila, a város polgármestere szólt a megjelentekhez. Mint kifejtette: a magyar történelem egyik csodájára, az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezni gyűltek össze. A 67 évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az valóban maga volt a csoda, ahogy megszületett és élt, majd ahogy szellemisége túlélte a kegyetlen megtorlás időszakát. Farkas Attila ezt követően az első világháborúig visszanyúlóan részletezte, hogy nagy vonalakban milyen lépések vezettek is el 1956 októberéig.

– Október 22-én a Műegyetem hallgatói 16 pontból álló manifesztumot tettek közzé, majd egy nappal később az Írószövetség tüntetést szervezett a Bem szoborhoz. A 20 ezres tömeg lelkes, de békés volt, amíg este nyolc órakor Gerő Ernő markáns beszéde el nem hangzott. A feldühödött résztvevők ledöntötték a Sztálin-szobrot és a százezresre dagadó tömeg a rádió elé vonult. Fel akarták olvasni a követeléseiket, de az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) erőszakkal válaszolt. Elkezdődött a forradalom – vezette a hallgatóságot a történelmi eseményeken keresztül Farkas Attila, arra is kitérve, hogy a harcok október 28-ig tartottak, majd lényegében november 4-ig csend volt. A polgármester azt is megjegyezte: lehetőségként felmerült, hogy békés, elfogadható megoldást lehet találni Magyarországon. Hozzátette: azt, hogy mi okozta az álláspont megváltozását, máig tisztázatlan, több lehetséges magyarázat is létezik.

Farkas Attila végül rámutatott: akárhogy is történt, a tankok újra megjelentek és az egyenlőtlen küzdelemben a szabadságharc elbukott. A városvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották, de nem tűnt el nyomtalanul a történelemben, hiszen az üzenete mind a mai napig közöttünk él.

A polgármester ezután sorra vette, hogy mit köszönhetünk az 1956-os forradalom és szabadságharcnak, emellett felelevenített egy részletet Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi október 23-i beszédéből, majd azt idézte, hogy miként méltatta Albert Camus a magyar forradalom és szabadságharcot. Ez utóbbival kapcsolatban rámutatott: a híres francia író velünk kapcsolatos kijelentését ma sem érti a fülét betömő, szemét eltakaró, fejét elfordító nyugati társadalom, ami  a kereszténységet nem tartja az Európai Unió alaptörvényébe valónak.

– A nyíltság és az őszinteség helyett PC politikai elvet vall. Továbbá a természetes emberi kapcsolatok helyett a sokszínűség elfogadását hirdeti, így a migráció esztelen támogatását, a genderőrület terjesztését már kisgyermekek körében is – érintette a polgármester az aktuálpolitikát, majd visszakanyarodva elmondta: visszalapozva a történelmünkben leszögezhetjük, hogy a magyarok mindig is vágytak a szabadságra. Mint fogalmazott: szabadságunk eszménye végigkíséri múltunkat, jelenünket és nélküle nincs jövőnk.

– Mi jól tudjuk, hogy milyen érték a szabadság, sokszor megfizettük már az árát, arról önként sohasem mondtunk le. Minden korban, minden nemzedéknek tennie kell azért, hogy a forradalom által elért eredményeket, mondhatni vívmányokat, úgymint a függetlenség és az önrendelkezés, megőrizze – hangsúlyozta Farkas Attila.

A megemlékezés során a Magyar Szentek Római Katolikus Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulóinak műsora osztatlan sikert aratott az egybegyűltek körében. A program zárásaként a társadalmi élet szereplői elhelyezték a koszorúikat, majd fejet hajtottak a pásztói '56-os emlékműnél. Ezután a résztvevők fáklyát ragadva vonultak át a Csillag téri emlékműhöz, míg azt követően a Szent Lőrinc-plébániatemplomban tartottak ünnepi szentmisét. A liturgiát dr. Varga Lajos váci segédpüspök celebrálta. Az egykori pásztói apátplébános kifejtette, hogy mennyire örül a szertartáson résztvevő sok ismerős arcnak, majd az Úr áldását kérte a templom új, Franciaországból érkezett orgonájára. A szentmise során a hívek gyönyörködhettek is a hangszer hangjában, hiszen Balasi Barnabás rögtönzött orgonajátékkal kísérte a liturgia cselekményét.