Zagyvapálfalván a roma holokauszt áldozataira emlékeztek

A roma holokauszt áldozataira, és túlélőire emlékeztek a napokban a Gerelyes Endre Művelődési Házban. A rendezvényt szervező Uzho Jilo – Tiszta Szív Oktatási és Kulturális Közhasznú Egyesület tagja, Bozó Renátó portálunk érdeklődésére elmondta: először szerveztek ilyen megemlékezést, amelyet a Maradjon köztünk című programsorozatuk részeként tartottak meg.

– Augusztus 2-án volt a roma holokauszt emléknapja. Fontos számunkra, hogy a zsidó mellett a roma holokausztról is beszéljünk. Erre már csak azért is jelentős küldetésként tekintünk, mert elég kevesen tudják azt, hogy a környékünkről is sok áldozatot elhurcoltak. Így például – más települések mellett – Balassagyarmatról, Salgótarjánból, Szécsényből, Mátraverebélyből, Bánkról, Pásztóról és Jobbágyiból is – húzta alá Bozó Renátó, aki arra a még kevésbé ismert tényre is rámutatott, hogy annak idején Mátraverebélyben létrehoztak egy roma gettót, amit végül gyilkossággal számoltak fel. Az egyesület tagjának elmondása szerint kevesebb mint húsz kilométerre a megyeszékhelytől 310 roma veszítette akkor az életét.

– Kimondhatatlanul fontosnak tartom, hogy emlékezzünk, egyszersmind emlékeztessünk. Ez a megemlékezésünk célja is. Jövőre lesz a holokauszt 80. évfordulója. Egyre kevesebb az olyan túlélő, akik hitelesen el tudnák mesélni mindazt, ami velük történt. Épp emiatt a rendezvényen felolvassuk néhány áldozat szó szerinti visszaemlékezését azért, hogy a megjelentek a maga valójában és brutalitásában halljanak azokról a borzalmakról, amik a haláltáborokban végbementek. Mindezt azért, hogy ez soha az életben, még egyszer, ezen a bolygón ne fordulhasson elő – hangsúlyozta Bozó Renátó.

Mindennek jelentőségét az Uzho Jilo Egyesület elnöke, Szilvási János is megerősítette. Hozzátette továbbá, hogy a Maradjon köztünk című programsorozat immár közel tíz éve zajlik.

Mint mondta, általában havi rendszerességgel gyűlnek össze, a résztvevők elsősorban a roma kisebbséghez tartozó emberek. Az összejövetelek során a jelenlévők megosztják egymással élettapasztalataikat, tanácsokkal segítik egymást, vagy épp példájukon keresztül mutatják be a többieknek, hogy egy-egy nehéz élethelyzetből miként lehet kitörni, miként lehet megtalálni a kiutat. Mivel a programokon rendszerint szép számban vannak jelen fiatalok, így gyakran érintik prevenciós jelleggel például a drog- vagy alkoholproblémák témáját is.

A pénteki megemlékezés programelemein Kékesi Gina kalauzolta keresztül a megjelenteket, akiknek először – a rendezvényen résztvevő, és abban később szerepet vállaló – Klajban János versét szavalta el. Később a jelenlévők rövid történeti visszatekintést hallgathattak meg a konferanszié előadásában a roma holokausztról. Ezután a Junior Príma díjas zeneszerző, Oláh Patrik hegedűjátékával kápráztatta el a szép számú közönséget, akiknek szívét a fiatal salgótarjáni zenész saját szerzeményével érintette meg. Ezután holokauszt túlélők visszaemlékezéseit ismerhették meg az egybegyűltek Kékesi Gina, Bozó Renátó és Ürmös István, Nagyfüged önkormányzatának képviselője tolmácsolásában.

A programot egy kerekasztal beszélgetés zárta. Klajban János, Bozó Renátó és Ürmös István megannyi témát érintettek a roma holokauszttal kapcsolatban. Bozó Renátó ismertette például a cigányokat szabályozó rendeletek legjelentősebbjeit, amik végül elvezettek a romák deportálásához, illetve a koncentrációs táborokba való elhurcolásukhoz. Témaként felvetődött az is, hogy magánemberként milyen feladata, felelőssége lehet abban a jelen kor emberének, hogy a holokauszt borzalmai ne ismétlődhessenek meg. A kerekasztal tagjainak véleménye szerint, e tekintetben kulcsszerepet játszik, hogy az emberek érdektelenség és közöny helyett irgalommal és toleranciával forduljanak egymás felé. 

Fontosnak ítélték továbbá a holokauszt történéseinek – a jelenleginél alaposabb – ismertetését az iskolákban, illetve mind a gyerekek, mind a felnőttek megfelelő tájékoztatását a témában.

– A roma holokausztról való megemlékezés a mi, azaz a mai kor embereinek a felelőssége. Cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt – hangsúlyozta Ürmös István.

A beszélgetés legvégén a hallgatóság tagjai is megoszthatták gondolataikat az egybegyűltekkel, illetve kérdezhettek a kerekasztal tagjaitól.

Az esemény részeként egy, a roma ellenállás napján történt megemlékezésen készült videót is levetítettek a szervezők. A megjelentek a felvételből megtudhatták, hogy 1944. május 16-án egy addig példátlan esemény zajlott le az auschwitz-birkenaui haláltáborban.

– Az úgynevezett cigány tábor foglyai tudomást szereztek arról, hogy a náci vezetés május 16-án tervezi a cigány tábor teljes – elgázosítással végzett – felszámolását. A romák kövekkel, botokkal, szögesdrót darabokkal várták a német katonákat. Olyan ellenállást tanúsítottak, hogy a nácik kénytelenek voltak elállni gyilkos tervüktől – hallhatták a résztvevők a történetet, amely a videón Klajban János tolmácsolásában hangzott el, aki végül hozzátette: a cigány tábor felszámolása végül augusztus 2-án bekövetkezett. E napon emlékeznek napjainkban a roma holokauszt áldozataira. A felvételen Ürmös István arról emlékezett meg, hogy a többi elhurcolt kisebbséggel – például a zsidókkal – ellentétben a koncentrációs táborban a roma családokat, nőket és férfiakat nem különítették el. Mint fogalmazott, Birkenauban 371 roma gyermek született, de egyikük sem élte túl a haláltábor borzalmait.