Takács Péter: országhatáron túlmutató jelentőséggel bír Salgótarján új onkológiai központja

– A kormány több milliárd forinttal támogatta Salgótarjánban az onkológiai centrum megépítését, okoz-e nehézséget megfelelően képzett munkaerőt biztosítani a működéshez? Mivel lehet ön szerint vonzóvá tenni Salgótarjánt a fiatal szakemberek számára?
– Az onkológiai tömb 17,5 milliárd forintos támogatással valósult meg. Nem csak a vármegye életében óriási dolog ez, hiszen sugárterápiás szempontból regionális ellátóhely jött létre Salgótarjánban. A budapesti ellátórendszer sok szempontból túlterhelt, így nagy szükség volt arra, hogy az észak-pesti agglomeráció, Pest vármegye északi része és Nógrád vármegye betegforgalmától tehermentesítődjön a központi régió. Sokkal egyszerűbb az itt élőknek Salgótarjánba utazni a kezelésekért, mint a budapesti Országos Onkológiai Intézetbe, vagy az Uzsoki kórházba, ahol eddig megkapták ezeket. A szakember ellátottságról annyit, hogy Düsseldorfból tért haza egy orvoskolléga, aki immár a salgótarjáni kórház csapatát erősíti. Kiváló az orvosi felkészültség, van fizikus is, akinek munkája ezekhez a csúcstechnológiás gépekhez elengedhetetlen. A szakdolgozókat pedig a kórház folyamatosan képzi. Dr. Szabó Géza főigazgató elmondta, hogy tízen jelentkeztek a különböző asszisztensi képzésekre. Ez is bizonyítja, hogy hosszabb távon megoldott lesz a szakemberek kérdése. 

– Az átadóünnepségen arra is kitért, hogy a salgótarjáni kórház a jövőben szívesen fogad határon túli betegeket is. Úgy fogalmazott, hogy amennyiben a szlovák politikai helyzet lehetővé teszi, ennek az intézményes feltételeit is megteremtik. 
– Az Európai Unió kiváló kereteket ad arra, hogy a határon átnyúló betegellátást ki tudjuk szélesíteni. Ekkora centrumnak akkor van értelme, akkor tudjuk jól kihasználni a kapacitásait, ha nem állunk meg az országhatáron belül. Jelenleg partnert keresek a szlovák kormány részéről a kapcsolatfelvételre. Egyrészt Sátoraljaújhely és Kassa viszonylatában látok lehetőséget az együttműködésre, továbbá Nógrád és Ipolyság viszonylatában, valamint Komárom, illetve Révkomárom környékén, Esztergomot is ideértve. Ezeken a tengelyeken a szlovák és a magyar ellátórendszer kapacitásait kölcsönösen kihasználva tudjuk megoldani talán a legjobb színvonalú és gazdaságosan fenntartható betegellátást. 

– Nógrád vármegyében az utóbbi időben nem csak Salgótarjánban, hanem a pásztói és a balassagyarmati kórházakban is jelentős beruházások valósultak meg. Vannak-e további olyan tervek a közeljövőben, amelyek a térség egészségügyi ellátásának fejlesztését célozzák meg?
– Az elmúlt hónapokban valamennyi vármegyei kórház igazgatójával és fenntartójával, illetve a helyi politikusokkal, képviselőkkel is tárgyaltam. Minden megyében áttekintettük az eddig megtett intézkedéseket és beazonosítottuk azokat a kapacitásokat, amiket még fejleszteni kell az adott megyében. A kormány valamennyi ágazat figyelmét felhívta arra, hogy egy középtávú tervben gondolkozva határozza meg a következő időszak fejlesztéseit. Függetlenül attól, hogy jönnek-e erre uniós források, vagy Brüsszel továbbra is visszatartja a nekünk jogosan járó fejlesztési pénzeket. Nekünk a magyar emberek érdekében egy tudatos tervezésre van szükségünk. Középtávon szeretnénk odáig eljutni, hogy mind az alapellátás, mind pedig a járó- és a fekvőbeteg szakellátás rendszerét úgy alakítsuk ki, hogy mindenki az állapotának megfelelő helyen, a legjobb minőségben kapjon ellátást. 

– Hány beteg fogadására rendezkedtek be a salgótarjáni onkológiai központban?
– Amennyiben a teljes kapacitást két műszakban ki tudjuk használni, akkor száz, száztíz beteg kaphatja meg a sugárterápiás kezelését. Nekik a jelentős részük járóbeteg, de húsz ágyas fekvőbeteg sugárterápiás részt is kialakítottak az intézményben. Kemoterápiás kezelőhelyiségből tíz darabbal rendelkeznek és van egy húsz ágyas fekvőbeteg onkológiai osztály is. A projekt tehát megyén túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ekkora kapacitás nagyjából ötszáz-hétszázezer ember ellátására is elegendő a sugárterápiát tekintve.