Milliárdokról döntött kedden a salgótarjáni közgyűlés

Likviditási hitel nélkül számolva 14 milliárd forintról 15,5 milliárd forintra emelkedik Salgótarján idei évi költségvetésének bevételi oldala – ez derül ki a vonatkozó előterjesztésből, mely ma került a képviselők elé. Az eredetileg tervezettnél közel 450 millió forinttal több, 4 milliárd 250 millió forint működési támogatás várható a központi költségvetésből. Ez az összeg – és részint költségvetésen belüli aránya is – növekedést mutat: 2020-ban például az év ugyanezen fázisában összegszerűen ennek alig több mint felét várta az önkormányzat a kormánytól normatíva formájában.

A költségvetés módosításának eredményeképpen a város működési célú tartalékai 162 millió forintról 530 millió forint közelébe emelkednek. A módosítással a felhalmozási oldalon megjelennek a város számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében rendelkezésre bocsátott 11 milliárd forintos fejlesztési keret első nyertes pályázatai. A város a táncház, a sportcsarnok, továbbá az egészségügyi-szociális központ Füleki úti épületének energetikai korszerűsítésére megkapta a támogatásokat ebből a keretből, a beruházások összértéke meghaladja a 900 millió forintot.

Mint a vitában kiderült: a piac felújításához újabb 100 millió forintot különítettek el. Az elhangzottak szerint újabb, előre nem látott, a kivitelezés során felmerült pluszmunkák szükségesek. Ezek összege nem biztos, hogy az erre most elkülönített 100 millió forintot el fogja érni, az önkormányzat a közelgő nyári közgyűlési szünetre tekintettel állította be ezt a „biztonsági keretet”.

Megoldódni látszik a Zenthe Ferenc Színházat működtető nonprofit kft. nehéz gazdálkodási helyzete. A teátrumot működtető cégnek a kimutatások szerint mintegy 260 millió forint bevételkiesése volt elsősorban az elmúlt évek külső hatásai által, emellett a megemelkedett energiaköltségek is jelentősen érintették a nonprofit kft.-t. A legutóbbi ülés vitájában ugyanakkor az rajzolódott ki, hogy mindemellett valamilyen mértékben helytelen gazdálkodást is vélelmeznek a képviselők. A most elfogadott határozat szerint a ház rezsijét a társbérlő Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. viseli majd a jövőben, míg a Zenthe Ferenc Színház anyagi helyzetét több mint 100 millió forinttal rendezi a város pótbefizetés és kölcsön elengedés együttesével.

A színház nehéz gazdálkodási helyzete ezáltal megoldódni látszik, a teátrumot azonban nem Simon Lajos alapító igazgató fogja vezetni a jövőben. A Zenthe Ferenc Színház Nonprofit Kft. vezetője kezdeményezte megbízása közös megegyezéssel történő felbontását, ezt a testület elfogadta. Július elsejétől Susán Ferenc, a színház produkciós igazgatója vezeti majd a teátrumot mindaddig, amíg az új igazgató kiválasztásának – várhatóan több hónapos – procedúrája lezajlik.

Belterületi földingatlanokat, emellett szántókat és legelőket jelölt ki értékesítésre a testület. Mindezt a város idei költségvetésében már előirányozták: a büdzsé elkészítésekor több száz millió forint bevételt terveztek be ilyen értékesítésből. Mint elhangzott: a hat belterületi földingatlan és tíz szántó vagy legelő többségére már érkezett vételi szándék az elmúlt években. Az ingatlanokat nyílt pályáztatás útján fogják értékesíteni.

A képviselők engedélyezték a Hajrá, Salgótarján! Egyesület számára a szervezet elnevezésében a város nevének használatát.

Fekete Zsolt polgármester az ülés végén részletesen reagált a Fidesz-KDNP képviselői, Szabó Csaba és Fenyvesi Gábor legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Szabó Csaba irányváltást sürgető kijelentéséről azt mondta, hogy ez már húsz éve igaz. Jelezte: 2002 óta önkormányzati képviselő, azóta tapasztalja azt, hogy folyamatos a forráshiány és válságmenedzselés jellemzi a várost, attól függetlenül, hogy a polgármester személye és az aktuális kormányzat azonos politikai közösség része-e vagy sem. A mindenkori kormánynak jobban oda kellene figyelni a megyeszékhelyek, kiváltképpen Salgótarján állapotára, mely ezek között a legkisebb beruházások fogadására alkalmas területtel rendelkezik – hangsúlyozta.

Fenyvesi Gábornak címezve a 2014 és 2020 között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében biztosított 9,2 milliárd forintról azt hangsúlyozta, nem volt evidens, hogy ezt a pénzt megkapja az önkormányzat, jelentős munka szükségeltetett hozzá. Mindemellett véleménye szerint ahol probléma jelentkezett – így például a piac esetében –, ott az az önkormányzaton és az előkészítettségen kívülálló okokra volt visszavezethető.

Szabó Csaba hangsúlyozta: hosszú évek óta fogy a város lakossága, ez a kérdés nincs kezelve, az emberek a megvalósított projektek ellenére azt látják, hogy itt kilátástalan a megélhetés. Kiemelte: a problémák kezelésének módjával van problémája, nem lehet a fejlesztések megvalósításával hitegetni a város lakosságát. Fekete Zsolt reagálása szerint az élhető város megvalósítását nagymértékben hátráltatta az, hogy a Modern Városok Programban tervezett beruházások többsége nem tudott megvalósulni.

Fenyvesi Gábor azt hangsúlyozta: egyes projektek nem megfelelő előkészítése következtében milliárdoktól esett el a város az elmúlt években. A Modern Városok Programban szerinte „agyvérzést okozó stratégiai hibákat” követett el a városvezetés, hiszen több esetben olyan területekre terveztek beruházásokat, melyek sosem voltak az önkormányzat tulajdonában. A piaci beruházásról azt mondta: a projekt megtervezése a városvezetés feladata volt, ahogyan a lebonyolítás is, a csúszások következtében számára immáron kétséges, hogy egyáltalán elszámolható lesz-e ez a kivitelezés a pályázati hatóság felé. Az atlétikai pályára kitérve azt mondta: ez a projekt addig volt fontos, amíg a szükséges területet (több mint 200 millió forintért) 2019-ben megvásárolta a város. Azóta Balassagyarmat önkormányzata kitalált, megtervezett és felépített egy atlétikai pályát, oda járnak edzeni a salgótarjáni sportolók is – tette hozzá Fenyvesi Gábor.