Kétszer kettő néha ötven? – egy fura tarjáni sztori nyomába eredtünk

Az 1955-ös nagysikerű magyar vígjáték, a 2x2 néha 5 címe megannyi jó – és kevésbé jó – poén forrásává vált az elmúlt több mint hetven évben. Ez alól e sorok szerzője sem szeretett volna kibújni. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a szójáték megértéséhez érdemes visszaugrani 1973 Salgótarjánjába és szemügyre venni a korabeli Nógrádot.

A megyei lap 1973. február 8-i számában közölt egy cikket „tj” szignóval Méltánytalan büntetés címmel. A történet apropóját Nyerges Lajos salgótarjáni lakos közlése adta. A lap olvasója beszámolt arról, hogy 1973. január 30-án munkába menet a 3/B jelzésű helyijáratú autóbuszra szállt fel. 

Az úrnak – mivel naponta használta az eszközt – természetesen volt 52 forintos havi bérletjegye. Nagy meglepetésére a felszállás után az ellenőr elkérte a személyi igazolványát, majd 50 forintra megbüntette Nyergest és a vele utazó kollégáját. A munkába igyekvő salgótarjáni lakos a Volánbusz központjában panaszt tett, de ott elutasították azzal a megjegyzéssel, hogy „az ellenőr szabályosan járt el.”

A korabeli cikk írója némi utánajárás után megtudta, hogy az említett járat csak rövid ideje közlekedett, és piros jelzéssel volt ellátva. Hozzátartozik mindehhez, hogy a buszon elhelyezett piros táblán feltüntették, hogy a járat 2x2-es, azaz a megszokott két forintos menetjegy helyett kétszer két forintot, tehát négy forintot kellett fizetnie az utasoknak az utazásért, mivel a busz „gyorsjáratnak” számított. 

Az ilyen forgalmi eszközökön pedig tudvalevő volt, hogy az alapfeltételektől eltérő a használat díja. Nyergesék feltehetően nem vették észre a piros jelzést a buszjáraton, innen nézve pedig jogosulatlanul használták a közlekedési eszközt. A szál mellékzöngéjéhez még hozzátartozik, hogy a cikkíró – teljesen jogosan – felvetette a buszsofőr és az ellenőr „emberileg elvárható” segítőkészségének teljes hiányát. Így lett tehát kereken 50 évvel ezelőtt a kétszer kettőből 50.

A szerző Kovács Balázs okleveles történész