Vaskori szenzáció: kelta települést fedeztek fel a régészek Nógrádban (fotók)

Tóth Krisztián, a Dornyai Béla Múzeum vezető régésze érdeklődésünkre elmondta: Magyarországon sok más országgal ellentétben csak néhány vármegyében ismertek a régészeti lelőhelyek. Ez pedig jelentősen megnehezíti a különböző beruházások tervezését, így a szakmaiság mellett emiatt is fontos lenne megismerésük. 

Hozzátette: az a céljuk, hogy Nógrád vármegyében is minél több lelőhelyet fedezzenek fel. Ennek köszönhetően tavaly Szolnoki Tamás kollégájával – aki szintén a múzeum vezető régésze – elkezdték elkészíteni Legénd régészeti topográfiáját. Ez azt jelenti, hogy terepbejárások által, illetve a fémdetektorok segítségével megpróbálják azonosítani a lelőhelyeket. Ezen munkát elsősorban Tyekvicska Árpád ösztönözte, aki Legénd történeti monográfiáján dolgozik.

– Legénden eddig főként a falu keleti határát jártuk be, ahol több lelőhelyet is találtunk. Felfedeztünk két kelta települést, valamint a római és a bronzkori leletek mellett középkori lelőhelyek is előkerültek. Ezt követően novemberben a legéndi üdülőfalu mellett, közel a patakhoz egy frissen felszántott területen találtunk kerámia töredékeket és különböző objektumokat – mondta Tóth Krisztián. 

Kifejtette továbbá: mivel a legéndi feltárás nem köthető beruházáshoz, így mentőfeltárást végeztek mintegy tizenöt önkéntes segítségével. A munkálatok március végén kezdődtek el, amelynek során igyekeztek feltárni, valamint minél jobban dokumentálni a területet.

A vezető régésztől megtudtuk továbbá: először azt hitték, hogy egy kicsi, kelta tanyaszerű településre bukkantak, azonban kiderült, hogy ez akár gazdasági jellegű település is lehet. Az ásatások során előkerült két edényégető kemence is egy munkagödörrel, valamint egyéb munkagödrökkel. Utóbbiakba dobhatták később a hulladékot. A másik gödörszerűségben felfedezhető egy oszlopnak a helye, így vélhetőleg ez lehetett a szárítóhelység a kerámiák számára. Ezen kívül találtak egy házat is, amiben egykor egy kelta család élhetett.

– Nyilván szakmailag is izgalmas egy ilyen felfedezés, hiszen még mindig keveset tudunk a keltákról, illetve a településeikről, legfőképpen vármegyénk területén. Az országban mindössze néhány lelőhelyen tártak fel ilyen edényégető kemencét, Nógrád vármegyében pedig ez az első. A feltárás során előkerült vas salak darabok azonban más ipari tevékenységekre is felhívják a figyelmet a településen. Mivel kevés az ismert lelet a vaskorból, így az adatgyűjtés szempontjából is jelentős a kutatás. Emellett a falu turizmusának is jót tehet, ha mindezt majd bemutathatják a látogatóknak – húzta alá a szakember.

Arra a kérdésünkre, hogy egyelőre mi lesz a helyszín sorsa Tóth Krisztián elmondta: a leletek a Dornyay Béla Múzeumba kerülnek majd, ahol restaurálják őket.

Tunkel Tamás Legénd polgármestere először vett részt régészeti ásatásban, de elmondása szerint nagyon élvezte a munkálatokat. Kiemelte: bízik benne, hogy a nyugati kultúrához hasonlóan a későbbiekben akár a helyi turizmus fejlesztését is szolgálhatja a felfedezés. 

– A településünk szerződött főépítészei felkérésemre, illetve a holland tulajdonos hozzájárulásával már jártak kint a helyszínen. A jelenlegi kemence, illetve a fazekas műhely fölé már folyamatban van egy tetőszerkezet tervezése – fogalmazott a polgármester. Hangsúlyozta továbbá: jó lenne, ha a jövőben akár állami támogatással, vagy régészeti táborok szervezése által a többi lelőhelyet is felfedezhetnék a községben és annak határában. Emellett véleménye szerint az 1970-es években felfedezett földvár, valamint az Árpád-kori alapokkal rendelkező templom körüli területeket is érdemes lenne régészeti szempontból megvizsgálni. 

A felfedezéssel kapcsolatban Szavlik Zoltánt, a Legéndi Üdülőfalu vezetőjét is megkerestük. Elmondása szerint az érintett területet azért szántották fel, hogy diófákat ültessenek rajta és ekkor kerültek elő a leletek is. Kifejtette továbbá: a régészek azt kérték tőlük, hogy a feltárásig ne bántsák az érintett területet, illetve amíg szükséges hagyják úgy. 

– Az üdülőfalu holland tulajdonosaival is egyeztettünk, akik felajánlották, hogy amennyiben a régészek tudnák archiválni, vagy létrehozni a kelta települést bemutató turisztikai attrakciót, akkor ehhez ők biztosítanák az anyagi támogatást. Így azt kértük a régészeti ásatás vezetőjétől, hogy írják össze, milyen technológiára, vagy akár szaktudásra lenne szükségük, illetve mindez milyen költségekkel járna – fogalmazott Szavlik Zoltán. Hozzátette: a hosszú távú céljuk, hogyha lehet, akkor egy turisztikai látványosságot hozzanak létre az üdülőfalu területén. Emellett már arra is gondoltak, hogy a nyári szezon alkalmával, amikor sok a vendég, szervezhetnének a régészettel kapcsolatos programokat is.