Rétvári Bence: a visszailleszkedést is segíti a gyarmati rabok foglalkoztatása

Rétvári Bence emlékeztetett: 2010-ben célul tűzték ki, hogy mindenki, aki szabadságvesztés büntetését tölti, és fizikai állapota, illetve büntetési fokozata lehetővé teszi, dolgozzon, így járuljon hozzá fogvatartása költségeihez – írta az MTI.

Közölte, a magyar börtönökben mára elérték a 100 százalékos foglalkoztatottságot, aki alkalmas rá, tanul vagy dolgozik. A magyarországi börtönökben tíz gazdasági társaság működik. a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő Ipoly Cipőgyár Kft.-ben átlagosan mintegy háromszáz fogvatartott dolgozik, ők készítik a rendvédelmi szervek személyi állománya által viselt cipőket, bakancsokat.

Rétvári Bence ismertetése szerint az 1954-ben létrehozott társaságnál a cipőkészítés minden fázisát elvégzik, a lábbelik korszerű, poliuretán direkt-fröccsöntött technológiával készülnek. Az évi 150 ezer pár cipő mellett munkavédelmi kesztyűket és a rendvédelem számára különféle bőrtermékeket, övet, derékszíjat, tokokat is gyártanak.

Az államtitkár, aki korábban a szegedi börtönben is látogatást tett, közölte, folyamatosan bemutatják, hogy milyen sokrétű munkát végeznek a rabok. Nógrád vármegyei látogatásán Rétvári Bence szólt arról is, "sokak kedélyét borzolta" éveken, évtizedeken keresztül, hogy milyen kártérítési összegeket kellett kifizetni a büntetés-végrehajtásban: ügyvédi hálózatok indítottak pereket az általuk megkeresett elítéltek nevében, akikhez azután a megítélt összeg töredéke sem jutott el.

Közlése szerint 2019-ben 14 ezer, 2020-ban 13 ezer ilyen igényt nyújtottak be, majd az új jogszabály hatályba lépése után, 2021-ben ez a szám 2400-ra, tavaly 924-re csökkent, a megítélt összeg a korábbi kétmilliárd forint fölöttihez képest tavaly már 111 millió forint volt.

A törvénymódosítással sikerült véget vetni a "börtönbiznisznek" – mondta Rétvári Bence.

A társadalmi visszailleszkedés legmarkánsabb eleme a munka

Az MTI ismertetése szerint Farsang Tamás dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese az Ipoly Cipőgyár bejárásán úgy fogalmazott: a társadalmi visszailleszkedés legmarkánsabb eleme a munka. Mint mondta, a fogvatartottak egyrészt az intézetek falai között végeznek munkát, különféle karbantartási, javítási feladatokat, másrészt a büntetés-végrehajtás által felügyelt gazdasági társaságokban dolgoznak.

Tíz társaság alkotja a Bv. Holding vállalatcsoportot, ez a munkavégzés Európában is egyedülálló működési forma – tette hozzá. A büntetés-végrehajtási kft.-k tevékenységi köre sokrétű, a mezőgazdasági társaságoknál többek között gyümölcs- és zöldségtermesztés, tej- és hústermelés is zajlik, az ipari jellegű társaságok a textilipartól kezdve a bútorgyártáson át könnyű-, vegyes-, fém- és papíripari profillal működnek. A gazdasági társaságok jellemzője, hogy a munkaterületek a büntetés-végrehajtási intézeteken belül helyezkednek el, ahol adottak a szükséges biztonsági feltételek. A mezőgazdasági és állattenyésztési munkaterületeken a fogvatartotti létszámnak megfelelő felügyelői állománnyal és távfelügyeleti eszközökkel biztosítják a munkavégzést - közölte a dandártábornok.

150 ezer lábbelit készítenek

A látogatásról Rétvári Bence Facebook-oldalán is beszámolt. – A magyar börtönökben száz százalékos a foglalkoztatottság. A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben működő Ipoly Cipő Kft. évente 150 ezer lábbelit készít – írta az államtitkár. 

Hozzátette, hogy az üzemben dolgozó rabok ezzel is hozzájárulnak saját fogvatartásukhoz, valamint a börtönben végzett munka a büntetés letöltését követően, szabadulás után segíti őket a civil életbe való visszatéréshez.