2023.02.24. 19:57
Salgótarján lett az ország legélhetetlenebb megyei jogú városa
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik friss tanulmánya szerint a megyei jogú városok közül Salgótarján került a legélhetetlenebb pozícióba gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából országos szinten.
Salgótarjánban a legrosszabb élni egy friss tanulmány szerint
Forrás: Nool archívum
Fotó: Hegedűs Márk
Nemrégiben jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik friss tanulmánya, amelyben a hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérési eredményeit vizsgálták a 2020–2021-es év adatai alapján. Az eredményekhez az Egyesült Nemzetek (ENSZ) által 2018-ban elfogadott célokat vették alapul.
A magyar városok gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsorában a 25 magyar megyei jogú város teljesítménye szerepel - köztük Salgótarjáné, aki sereghajtóként zárja a listát. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a nógrádi megyeszékhely a legtöbb szempont alapján a leghátrányosabb helyzetű megyei jogú város az országban.
Nézzük, mi vezetett oda, hogy a legélhetetlenebb megyei jogú város legyen Salgótarján:
Rendkívül nagy a munkanélküliség
Salgótarján vonatkozásában több területen is probléma jelentkezett. Az egyik legszembeötlőbb az az adat, miszerint a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a 12,4%-os országos átlaghoz mérve Salgótarjánban 33,9%. Ez a kiugró érték a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól (22,2%) is több mint 10 százalékponttal magasabb.
– A korábbi „tradicionális” iparváros, szocialista város iparának leépülésével a munkalehetőségek beszűkültek és emelkedett a megye
munkanélküliségi rátája, míg Észak-Magyarország régiós átlagrátája 6,5, addig Nógrád megyéé 8,6% volt – fogalmaznak a tanulmányban.
– A városban magas a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya, meghaladja a 33,0 ezreléket, és az egy főre jutó nettó jövedelmek vonatkozásában (1 190 865 forint) sem sokkal jobb a helyezése a 25 város rangsorában, Salgótarján ugyanis Sopron és Baja mellett sereghajtó. A korábban magasan jegyzett ipari központ mára gazdasági tényezőiben alig találja a gazdasági hanyatlásból való kilábalás stratégiáját – tették hozzá.
Kevés a munkalehetőség, magas az elköltözők száma
Az idős népesség eltartottsági rátája azokban a városokban magasabb, ahová nagyvállalatok kevésbé települtek be, illetve ahonnan a megfelelő munkalehetőségek hiánya miatt az elmúlt időszakban jelentős volt az elvándorlás. Salgótarján itt is a lista végén kullog a –11,0 ezrelékkel.
Salgótarján alacsony szén-dioxid-kibocsátását az ipar leépülésével hozták összefüggésbe, melynek következménye az ezer lakosra jutó magas belföldi vándorlási különbözet (–11,0 ezrelék). A város tehát erőteljes elköltözési folyamat jellemezte a vizsgált időszakban. Ehhez kötik az ingatlanárak kedvezőtlen alakulását is, egy-egy lakóház átlagos négyzetméterára ugyanis Salgótarjánban a legalacsonyabb az országban: 198 ezer forint.
Nem elégedettek a városlakók az anyagi helyzetükkel
Az elégedettséggel összefüggő jelzőszámokban (mely a lakosság KSH által végzett megkérdezésére épült) az anyagi helyzet és a lakókörnyezet esetében is a legkedvezőtlenebbek között szerepel Salgótarján.
– A város lakóinak elégedettsége a háztartásuk anyagi helyzetével (a 0–10-es skálán 5,1), illetve a lakókörnyezetük minőségével (a 0–10-es skálán 6,8), és mindkét mutatójával az utolsóhelyen végzett a vizsgált városok rangsorában – írták.
Megállapíthatjuk, hogy a korábbi „szocialista” zászlóshajók egyike az ipar által magára hagyott várossá vált, és fejlődéséhez nem társultak a városiasodásfunkcionalitás újabb elemei, így a megyei jogú városok sereghajtójává vált
– fogalmaz elemzésében a KSH.
Elkeserítő adat: egyre kevesebben szeretnek Salgótarjánban élni
A Nool.hu közösségi oldalán szavazásra kértük olvasóinkat. A kérdésünk az volt, hogy szeretnek-e Salgótarjánban élni. A válaszadók nagyobb része - 59% - a „NEM”-re kattintott, míg csupán 41% mondta azt, hogy szeret itt élni.
Több egyéb területen is elmaradások vannak
A vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy Nógrád megye innovációs képessége alacsony, az egymillió főre számított szabadalmak száma 0,83, tehát nem éri el az egy egészet sem, szemben a megyei jogú városok 9,4-es átlagával.
Az elemzés a keletkezett települési hulladékok mennyiségére is kitért. Kimutatták, hogy Salgótarján esetében a szelektív hulladékgyűjtés aránya a többi városhoz képest rendkívül alacsony, még a 10%-ot sem éri el.
Leépülő és nehezen élhető város lett Salgótarján
A hasonló adottságokkal, jelzőszámokkal rendelkező városokat a mérést elvégzők csoportokba sorolták és úgynevezett klaszteranalízist alkalmaztak Az eredmények értelmezése során Salgótarján került a lista levégére. Ennek okaként a város ipari múlthoz való kötődését emelték ki. Mint írták, „a tisztességes munka és gazdasági növekedés” mutatói vonatkozásában a nógrádi város lett a leggyengébb.
Lehet-e kiút a gödörből?
A kutatást elvégzők szerint a globális gazdaságban a gyorsan változó körülmények – köztük a globalizáció, ipar, mesterséges intelligencia vagy a koronavírus-járvány – új kihívások elé állította a városokat, amelyek új és innovatív megoldásokat követelnek. Hozzátették, a folyamat nyertesei az úgynevezett intelligens városok lehetnek, mivel az ilyen típusú megoldások nagyban hozzájárulhatnak a stabilitáshoz és a versenyképességhez. A fenntarthatósággal összefüggésben kiderült, a környezeti, gazdasági és társadalmi terület kulcsfontosságú a fejlesztés szempontjából.
