Fogynak a nyelvvizsgázók Nógrádban, de angolt tanulni még mindig menő

Egyre csökken a nyelvvizsgázók száma országszerte, így Nógrád vármegyében is. Körmendy Éva, a salgótarjáni ILS/Katedra nyelviskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy nagy változás történt az elmúlt időszakban.

– 2020-ban volt egy ideiglenes nyelvvizsga-amnesztia rendelet a járvány ideje alatt, miszerint kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül is. Ez nagy zuhanást eredményezett a vizsgázók számában, amely az azt követően évben egy kicsit emelkedett. A korábbi évekhez képest csaknem a felére csökkent ez a szám: míg a vírus előtt 150 ezer vizsgázó volt, ez a szám tavaly már csak 80 ezer körül mozgott – mondta el Körmendy Éva. Hozzátette: tavaly decemberben jelent meg új rendelet, amely a felsőoktatási intézmények kezébe adja a döntést, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diáktól, illetve hány felvételi ponttal jutalmazzák annak meglétét. Ez a 2024-es esztendőben lesz érvényes.

Bár csökkenhet emiatt a vizsgák száma, de a legtöbb főiskola és egyetem fontosnak tartja a nyelvvizsgát, és persze továbbra is többletpontokat lehet majd szerezni vele. A szakember úgy véli, amennyiben valaki papírt szerez az idegennyelv-tudásának szintjéről, az mindig előnyt fog jelenteni, legyen szó a felsőoktatásról, egy új munkahelyről vagy éppen a jövőbeni tervek megvalósításáról is.

Az igazgató elárulta, hogy tavaly a 14-24 éves korosztály tagjai közül tettek a legtöbben vizsgát, a középkorosztályban és az idősek között már kevésbé jellemző, leginkább csak abban az esetben, ha külföldre szeretnének költözni. Mint mondta, a nyelvvizsga mindig is értéket ad majd, ráadásul megemeli az ember presztízsét. Sok helyen – így például a közigazgatásban – még bérpótlékot is adnak érte. A mai nyelvvizsgák már igen korszerűek, beszéd- és tudásközpontúak, tehát valóban a nyelvtudás szintjét mérik.

– Korábban annak is nagy trendje volt, hogy olyan nyelveket választottak, amelyekről azt hitték, hogy könnyű. Ez főként a diploma megszerzése miatt volt. Ezek száma az amnesztia ideje alatt teljesen visszazuhant, mostanra pedig alig van, aki például eszperantó vagy lovári nyelvet választana. A leggyakoribb az angol, hiszen az mindenhol kell. A németet többségében akkor választják, ha például Ausztriában vagy Németországban szeretnének dolgozni – emelte ki Körmendy Éva.

Megtudtuk, hogy mára a tanulási szokások is jelentősen átalakultak. Megváltoztak a tanfolyamok, és sokan döntenek úgy, hogy online képzik magukat. Ez rugalmasabb és kényelmesebb, ráadásul már olyan platformok vannak, amelyek elősegítik a hatékony tanulást. A tanfolyamok esetében volt némi áremelkedés, de nem jelentős, a vizsgák ára ellenben már 45 -50 ezer forint körül mozog. Mint kiderült, megyénk sajnos nem áll élen a nyelvvizsgák tekintetében, elég kevesen döntenek a vizsgák mellett.

Kövendi-Sándor Alexa, egy korábbi vizsgázó portálunk kérésére felidézte a nyelvvizsgával kapcsolatos emlékeit. 

– Körülbelül hat évvel ezelőtt volt a vizsgám, és nagyon féltem előtte. Egyáltalán nem volt könnyű, sokat tanultam rá, de végül kifizetődött a befektetett idő és energia, ugyanis sikerült jól megcsinálom – mesélte Alexa, aki akkor angolul tanult, majd később a németet is elkezdte, de végül utóbbiból már nem szerzett nyelvvizsgát.