Rendkívül különleges dolgokra bukkantak a régészek a bátonyterenyei ásatásnál (fotók)

A Dornyay tájékoztatása szerint a feltárási területen négy korszak képviseltette magát nagyszámú objektummal: neolitikum, római kor, késő népvándorláskor, Árpád-kor, de néhány esetben bronzkori jelenségeket is sikerült feltárni.

A poszt szerint a neolitikum időszakából a sorokat alkotó úgynevezett hosszúgödrök között előkerült oszlophelyek feltehetően az egykori házakhoz tartoztak. Külön érdekesség számítottak az egy munkagödörhöz kapcsolódó, három kerámiával és kavicsokkal tapasztott platnijú kemencék, melyeket az altalajba vágtak bele mintegy 7000 évvel ezelőtt.

A kemencéket 3D-s modellen itt lehet megtekinteni.

A bejegyzés arra is kitér, hogy a római korból egy germán település objektumai láttak napvilágot. A nem túl nagy mennyiségű leletanyagot tartalmazó jelenségek izgalmas képet tártak fel, ugyanis tisztán lehetett azonosítani egy település épülettípusait (lakóház, műhely, csűr/ól). 

Ám a legnagyobb izgalmakat a 8. században induló és feltehetően talán a 13. századig fennálló település rejtette. A feltárási terület keleti szélén főként 8-9. századi leletanyaggal jellemezhető egyszerűbb kőkemencés földbemélyített épületek kerültek elő, amelyek nyugati irányban korban és struktúrájukban is változást mutattak. A feltárás nyugati részén pedig már fejlettebb szerkezettel és 11-12. századi klasszikus kerámiatípusokkal jellemezhető épületet is tudtunk dokumentálni.

A legfiatalabb Árpád-kori épület 3D-s modellje itt látható.