Komoly büntetés járhat a felelőtlen állattartásért - sok nógrádi kutyatartó nem figyel erre

Hazánkban közel tíz éve a négy hónapnál idősebb kutyákat kötelező mikrochippel megjelölni. Ez a tulajdonjog tisztázása, a tenyésztés és egészségügyi szempontból is fontos.

– Az ebek kötelező, chippel történő megjelölését a kutyatartók mintegy 90-95 százaléka elvégezteti. Miután a jelöletlen kutyákról nem készül nyilvántartás, azok számát csak megbecsülni lehet – fogalmazott dr. Manga Mátyás, a Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád megyei elnöke, hozzátéve: – A chippel ellátott ebekről a kamara vezet nyilvántartást, de az azt végző állatorvos is rendelkezik az általa megjelölt, valamint veszettség elleni védőoltásban részesített négylábúakról kimutatással. 

Mint mondta, azt, hogy szűkebb hazánkban hány kutya jelölt, azok közül még hány van életben, részesültek-e veszettség elleni védőoltásban, a fent említett nyilvántartásból lehet kiszűrni. 

– Kétségtelen, hogy az utóbbi években szignifikánsan csökkent a kóborló ebek száma, bár ez szerintem nem függ össze a kötelező chipeléssel – hangsúlyozta az állatorvos, aki arra is kitért: – Az eb tulajdonosát állatvédelmi bírsággal lehet sújtani, amennyiben elmulasztja kutyája beoltatását és megjelöltetését. 

– A kutyák microchippel történő megjelölésének hiánya állatvédelmi bírságot von maga után. Ezt – attól függően, hogy az ebtartó milyen mulasztást követett el, vagy neki felróható okból milyen problémát okozott a tulajdonában lévő négylábú – több hatóság is kiszabhatja. Mások mellett az adott település jegyzője, a járási hivatal, a megyei, illetve a Pest megyei kormányhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is – tájékoztatott a Nógrád Megyei Kormányhivatal. 

Mint arról beszámoltak, a leggyakoribb esetek a lakossági bejelentést követően felderített mulasztások miatt, vagy például egy kutyaharapást követő hatósági vizsgálat során feltárt hiányosság miatt kiszabott bírságok. 
A kormány tavaly februárban Közös ügyünk az állatvédelem címmel tartott online párbeszédet és felmérést. Ennek során az állatvédelmet érintő 13 fontos kérdésben nyilváníthatott véleményt az ország lakossága. A konzultáció során mintegy 300 ezren mondták el véleményüket. A párbeszéd eredménye többek között az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának megalakítása, az állatvédelmi civil szervezetek munkájának támogatása, a felelős állattartásra történő figyelemfelhívás erősítése, de a büntető törvénykönyvön belül az állatkínzás megítélésének szigorítása is. – A kormány már ezen konzultációt megelőzően jelentősen megemelte az állatvédelmi bírság alapösszegét, aminek célja az állatok védelme, kímélete, és legfőképpen embertársaink testi épségének védelme, a békés egymás mellett élés állapotának megteremtése és megőrzése – fogalmazott közleményében a hivatal.

– Az ilyen bírság alapösszege 15 ezer forint, illetve 75 ezer forint, amennyiben a jogsértés elszenvedője egy kedvtelésből tartott állat. A jogsértés alapján ezen összeg meghatározott szorzata a büntetés.