2022.09.20. 19:54
A füstölt bagoly története: mielőtt tüzet raknánk, nézzünk be a kéménybe!
Többször előfordult már a megyében, hogy a kéményben önkényes lakásfoglaló vert tanyát. Nógrád községben találtak már a kürtőben kuvikot a begyújtás után, Szécsényben csóka épített fészket a füst elvezetésére szolgáló nyílásba, a nyaralók tulajdonosai a minden üreget felfedező pelékről tudnának mesélni.
Kuvik. Ezt az apró termetű bagolyfajt éri leggyakrabban baleset a kéményekben
Forrás: Nool
Fotó: Pexels
Közeledik a fűtési idény, mielőtt azonban begyújtanánk, több szempontból is érdemes a fűtési rendszerünket átvizsgálni. Néha előfordul, hogy a kéményben, vagy a kazánban nem várt vendéggel találkozunk – írja portálunknak eljuttatott közleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
– A probléma súlyos is lehet, hiszen az állatok nem mindig élik túl a kéménybe való zuhanást. A kürtőben mozogva is szerezhetnek sérüléseket, nem beszélve a belélegzett korom káros hatásairól, a szomj- és persze a tűzhalálról.
Leggyakrabban a kuvikok kerülnek bajba, a nemzeti park működési területén nemrég is volt ilyen eset, amikor a kis termetű bagoly egészen a kémény aljáig tornázta le magát és csak a kazán takarításakor került elő. Kormosan, rossz állapotban találtak rá, a mentés és az ellátás ellenére is rövid időn belül elpusztult.
A közlemény hozzáteszi: a kuvikok mellett a kéményekben előfordulhatnak vörös mókusok, pelék, denevérek. Vannak madárfajok, amelyek előszeretettel költenek a kürtőkben: ilyen például a házi rozsdafarkú és a csóka. Érdekesség, hogy Észak-Amerikában olyan régóta használja egy sarlósfecskefaj a kéményeket költésre, hogy az államokban chimney swift, azaz „kémény sarlósfecske” néven tartják számon. A gerincesek mellett rovarok, főleg méhek és darazsak is beköltözhetnek a füstelvezetésre szolgáló nyílásokba.
– Amellett azonban, hogy a kéménybe szorult állatok zajongása igen bosszantó, vagy egyenesen ijesztő is lehet egyesek számára, egyéb emberi egészségre ártalmas hatásai is lehetnek egy-egy ilyen esetnek – írja a nemzeti park. – Ugyanis, ha az állat az égéstermék-elvezetőbe szorulva észrevétlenül pusztul el, a rendszert pedig nem ellenőrzik a tüzelés előtt, akkor a füstgáz visszaáramlása okozhat bajt, akár szén-monoxid mérgezést is. A tűzveszély is fokozott ilyen esetekben.
– A beszorult, élő állatok és sajnos a tetemek eltávolítása igen költséges lehet, amennyiben nagyobb bontási munkálatokra van szükség. El nem távolításuk viszont akár végzetes is lehet, ezért javasoljuk minden fűtési szezon kezdetén elvégezni a kazánok és kémények ellenőrzését.
A megelőzés ebben az esetben is a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás, így például egy kéménysapkával, szikrafogóval vagy huzatfokozó felszerelésével elejét vehetjük a nagyobb gondnak, Fontos azoknak a hézagoknak a megszüntetése is, amikbe például a denevérek is beférhetnek.
A Bükki Nemzeti Park közleménye hozzáteszi: az állatok életének kioltására alkalmas megoldásokat, például a galambtüskét, senkinek sem ajánlják. A természetvédelmi törvény értelmében használatuk jogszabályba ütközik, hiszen védett állatfaj elpusztítására is alkalmasak. Kérik továbbá, hogy a kéménybe szorult élőlények védelme érdekében mindenképpen szakembert, – így például a területileg illetékes természetvédelmi őrt, vagy civil madár- és állatmentő szervezetet – értesítsenek. Ők az állatok épségét is figyelembe véve gondoskodnak kiszabadításukról, ellátásukról és elszállításukról.
A közlemény hozzáteszi: mellettük természetesen jöhet a kéményseprő is, hiszen szerencsét hoz, ami egy ilyen mentési folyamatnál egyáltalán nem árt...