Természetvédelem

2022.09.20. 19:54

A füstölt bagoly története: mielőtt tüzet raknánk, nézzünk be a kéménybe!

Többször előfordult már a megyében, hogy a kéményben önkényes lakásfoglaló vert tanyát. Nógrád községben találtak már a kürtőben kuvikot a begyújtás után, Szécsényben csóka épített fészket a füst elvezetésére szolgáló nyílásba, a nyaralók tulajdonosai a minden üreget felfedező pelékről tudnának mesélni.

Faragó Zoltán

Kuvik. Ezt az apró termetű bagolyfajt éri leggyakrabban baleset a kéményekben

Forrás: Nool

Fotó: Pexels

Közeledik a fűtési idény, mielőtt azonban begyújtanánk, több szempontból is érdemes a fűtési rendszerünket átvizsgálni. Néha előfordul, hogy a kéményben, vagy a kazánban nem várt vendéggel találkozunk – írja portálunknak eljuttatott közleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

– A probléma súlyos is lehet, hiszen az állatok nem mindig élik túl a kéménybe való zuhanást. A kürtőben mozogva is szerezhetnek sérüléseket, nem beszélve a belélegzett korom káros hatásairól, a szomj- és persze a tűzhalálról.

Leggyakrabban a kuvikok kerülnek bajba, a nemzeti park működési területén nemrég is volt ilyen eset, amikor a kis termetű bagoly egészen a kémény aljáig tornázta le magát és csak a kazán takarításakor került elő. Kormosan, rossz állapotban találtak rá, a mentés és az ellátás ellenére is rövid időn belül elpusztult.

A közlemény hozzáteszi: a kuvikok mellett a kéményekben előfordulhatnak vörös mókusok, pelék, denevérek. Vannak madárfajok, amelyek előszeretettel költenek a kürtőkben: ilyen például a házi rozsdafarkú és a csóka. Érdekesség, hogy Észak-Amerikában olyan régóta használja egy sarlósfecskefaj a kéményeket költésre, hogy az államokban chimney swift, azaz „kémény sarlósfecske” néven tartják számon. A gerincesek mellett rovarok, főleg méhek és darazsak is beköltözhetnek a füstelvezetésre szolgáló nyílásokba.

– Amellett azonban, hogy a kéménybe szorult állatok zajongása igen bosszantó, vagy egyenesen ijesztő is lehet egyesek számára, egyéb emberi egészségre ártalmas hatásai is lehetnek egy-egy ilyen esetnek – írja a nemzeti park. – Ugyanis, ha az állat az égéstermék-elvezetőbe szorulva észrevétlenül pusztul el, a rendszert pedig nem ellenőrzik a tüzelés előtt, akkor a füstgáz visszaáramlása okozhat bajt, akár szén-monoxid mérgezést is. A tűzveszély is fokozott ilyen esetekben.

– A beszorult, élő állatok és sajnos a tetemek eltávolítása igen költséges lehet, amennyiben nagyobb bontási munkálatokra van szükség. El nem távolításuk viszont akár végzetes is lehet, ezért javasoljuk minden fűtési szezon kezdetén elvégezni a kazánok és kémények ellenőrzését.

A megelőzés ebben az esetben is a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldás, így például egy kéménysapkával, szikrafogóval vagy huzatfokozó felszerelésével elejét vehetjük a nagyobb gondnak, Fontos azoknak a hézagoknak a megszüntetése is, amikbe például a denevérek is beférhetnek. 

A Bükki Nemzeti Park közleménye hozzáteszi: az állatok életének kioltására alkalmas megoldásokat, például a galambtüskét, senkinek sem ajánlják. A természetvédelmi törvény értelmében használatuk jogszabályba ütközik, hiszen védett állatfaj elpusztítására is alkalmasak. Kérik továbbá, hogy a kéménybe szorult élőlények védelme érdekében mindenképpen szakembert, – így például a területileg illetékes természetvédelmi őrt, vagy civil madár- és állatmentő szervezetet – értesítsenek. Ők az állatok épségét is figyelembe véve gondoskodnak kiszabadításukról, ellátásukról és elszállításukról. 

A közlemény hozzáteszi: mellettük természetesen jöhet a kéményseprő is, hiszen szerencsét hoz, ami egy ilyen mentési folyamatnál egyáltalán nem árt...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában