Szent István napját ünnepelték Salgótarjánban és Balassagyarmaton

Hagyományos helyszínen, a Szent István emlékművénél ünnepelt Salgótarján önkormányzata augusztus 20-án. Több testvértelepülés képviselői is eljöttek a Felvidékről, Erdélyből és Finnországból is.

A rendezvény a megyeszékhelyen működő keresztény egyházi vezetők köszöntőivel kezdődött. Elsőként Németh Judit református lelkész hirdetett igét, ami után kiemelte: volt időszak történelmünkben, amikor augusztus 20-án István király nevét szinte még említeni sem volt szabad, egyszerű politikai tevékenységgé minősítették munkásságát. Krisztus követésével, mély és igaz hitével azonban példát is mutatott utódainak, még, ha emiatt is írják ki Magyarországot manapság Európából.

Horváth-Hegyi Ádám evangélikus lelkész arról beszélt, hogy Isten sasszárnyakon hordozta népünket első királyunk idejében. Egy törött szárnyú, meggyógyított parlagi sas példáját idézve fejezte ki reményét, hogy a magyarság is, Istenbe vetett hitét megtartva, újra sasszárnyakat kaphat.

Varga András római katolikus esperes felidézte Szent István fiához, Imre herceghez írt intelmeit, kiemelve, hogy azok isteni közreműködéssel megfogalmazott gondolatokat tartalmaznak. Ezekből az intelmekből az is kiviláglik, hogy első uralkodónk korának legkiválóbb diplomatája volt, a keresztény hitet és Krisztus tanításainak követését pedig mindennél fontosabbnak tartotta.

A Miatyánk közös elimádkozása után Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere mondott beszédet. Azzal kezdte: történelmünk legfontosabb eseményének Szent István király államalapító tevékenységét tekinthetjük. Kiemelte az uralkodó törvényeit, az ezek betartására hozott intézkedéseit, mert ezeknek köszönhetően találta meg végül a helyét Magyarország is Európában, a nyugati kereszténységben. Szólt az uralkodó történelmünkben, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepéről is, amit mi sem jelez jobban mint az, hogy említésekor szinonimája a Szent Király megnevezés. Fekete Zsolt az államalapítást a család alapításához hasonlítva kifejtette, hogy a fiatalokon múlik Magyarország társadalmi és gazdasági felemelkedése, hiszen csak így építhetünk házat és hazát.

Salgótarján várossá nyilvánításának századik évfordulóját is megemlítette, hiszen így kettős az ünnep, amelyet a testvértelepülések képviselőinek részvétele tesz teljessé.

A fellépésekkel színesített rendezvény végén a résztvevők elhelyezték koszorúikat a Szent István emlékművön.

Életben maradás, termékenység és büszke magyar nemzettudat. E három gondolat köré fűződött az augusztus huszadikai nemzeti ünnep balassagyarmati felvonása.

A várható viharveszély miatt a Civitas Fortissima térről szombaton délelőtt a régi vármegyeháza dísztermébe áttelepített rendezvény első szónokaként Csáki Balázs, a Nógrád Megyei Agrárkamara nemrégiben megválasztott elnöke számolt be a Magyarok Kenyere – 15 Millió Búzaszem Program megyei vonatkozásairól, kiemelve, hogy a szűkebb pátriánkban összegyűjtött terményből készült kenyér minden egyes szelete a megyében található segítő szervezetekhez, rajtuk keresztül pedig rászoruló fiatalokhoz kerül. Kijelentette, egy kenyéren élünk, mi mindannyian, magyarok, ugyanazon közösséghez tartozva. A gyökereink nélkül gyengék vagyunk, de erős az életben maradási képességünk.

Ezután Csach Gábor, az Ipoly-parti város polgármestere szólt a jelenlévőkhöz. Érdekes ellentétes kettősségekre hívta fel a figyelmet: Szent István amennyire kegyes volt, ugyanolyan kegyetlenséggel bánt el politikai ellenfeleivel, amilyen szívélyesen fogadta be az idegeneket, olyan kíméletlen volt a kereszténység terjesztésében. Hozzátette, a magyarság érzelmileg sokkal jobban kötődik a vágyálmokkal teli hősies harcokhoz, mint a nyugodt, biztos vívmányokhoz, tehát 1848 és 1956 szellemisége felé inkább vonzódik, mint az államalapításhoz. Előbbi kettő küzdelem elbukott, de a magyar állam a maga teljességében él és működik. A mai, háborúkkal és válságokkal teli világban azonban a nemzeti büszkeség megőrzése jegyében meg kell tanulni vágyakozni az iránt, amink van. Csach Gábor végezetül hangsúlyozta: augusztus huszadika legfontosabb üzenete maga a szakralitás, az 1083-ban szentté avatott I. István tisztelete.

Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői is elmondták gondolataikat, míg a kísérő műsorban közreműködött Fábry István, az Erkel Ferenc Vegyeskar, illetve a Vadóka Gyermek Néptáncegyüttes.