Huszonhetedik alkalommal tartották meg a Szent Anna-napi palóc búcsút Balassagyarmaton

A szemet gyönyörködtető népviseletes menet délelőtt a római katolikus főplébániatemplomtól indult el az ünnepi szentmise helyszínére, a Palóc színpadhoz. Útközben a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében található szandai káponkánál is elmondtak egy imádságot. Az ünnepi szentmise megkezdése előtt dr. Limbacher Gábor, a szécsényi MNM Kubinyi Ferenc Múzeumának igazgatója ismertette a Szent Anna Palóc Búcsú történetét.

– A búcsú története 1996-ig nyúlik vissza, amikor a végső honfoglalás 1100. évfordulójára készült a város és annak közösségei. Balassagyarmaton Szent Anna került a zászlóra és hozzá fohászkodva járultunk az Úr elé, megköszönve az elmúlt 1100 és még több évet, valamint kérve tőle a jövőben a gyermekáldást, hiszen már 1996-ban is fogyatkozó nemzet voltunk. Ennek mintegy bevezetőjeként 1996. április 28-án felavatták a kis szandai káponkát, illetve megáldották a Palóc feszület rekonstrukcióját is az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében. Ugyanakkor Szent Anna tisztelete Balassagyarmaton mégis évszázadokra tekint vissza, hiszen 1740-ben az épülő Szentháromság Főplébánia-templomban már faoltárt állítottak a tiszteletére, amit 1759-ben fel is szenteltek – mondta dr. Limbacher Gábor. 

Ezt követően Turai János kanonok plébános kifejtette, hogy tavaly Ferenc pápa meghirdette a nagyszülők és az idősek világnapját, amelyet Szent Anna ünnepéhez kötve, idén második alkalommal tartanak meg. A múlt esztendőben ezzel kapcsolatban Ferenc pápa egy üzenetet is küldött a világnak, amelyből a kanonok plébános felolvasott néhány részletet. 

– Kedves nagyszülők és idősek, a hosszú élet áldás. A szépkorúak nem számkivetettek, akiktől el kell távolodni. Áldott az az otthon, ahol az időssel törődnek, valamint amelyik megbecsüli a nagyszülőket – olvasta Turai János. Hozzátette: – A megöregedés nem büntetés, hanem áldás. Ezért kell vigyáznunk magunkra, és meg kell tanulunk lelki szempontból is aktív öregkort élni. Ápolva belső életünket Isten igéjének buzgó olvasásával, mindennapi imádsággal, a szentségek vételével, a szentmisén való részvétellel és a Mindenhatóval való kapcsolatunk mellett, embertársainkkal is megfelelő, minőségi időt kell töltenünk.

Ezután a helyi származású, Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi megyéspüspök és Turai János kanonok plébános mutatott be ünnepi szentmisét a családokért, az idősekért és a nagyszülőkért a szabadtéri Palóc színpadon. A szertartás végén a püspök megáldotta a családokat. A liturgián közreműködött a balassagyarmati Szent Felicián Kórus, Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével, a Rimóci Rezesbanda, az ipolybalogi származású Lőrincz Sarolta Aranka, valamint a történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői is.

Népművészeti fesztivállal is kiegészült a búcsú | A Szent Anna Palóc Búcsú néhány éve népművészeti fesztivállal is kiegészült. A Palóc Hagyományéltető Napok programja pénteken B. Kovács István régész, néprajzkutató Gömörországról szóló, Egy tájhaza arcvonásai című előadásával kezdődött, amelyet a II. Romhányi Dudatábor résztvevőinek műsora követett a MNM Palóc Múzeumában. Szombaton Mikszáth Kálmánra emlékeztek a múzeumban Pásztor Évával, a Mikszáth Kálmán Társaság tagjával a Jó palócok - életre kelt novellák című irodalmi esten. Vasárnap délután pedig Folk ligetté alakult át a Palóc liget, ahol kovács- és fafaragó bemutató, kirakodóvásár, kézműves foglalkozások, népi játékok és palóc ínyencségek várták az érdeklődőket. Az MNM Palóc Múzeumában pedig hét kiállítást is megtekinthettek. A késő délutáni órákban Dejtár, Herencsény, Nógrádsipek és a felvidéki Ipolybalog hagyományőrző csoportjai mutatkoznak be, majd fellép Écsi Gyöngyi mesemondó és Kováts Marcell népzenész is. A háromnapos programot végül a Nógrád Néptáncegyüttes gálaműsorával, valamint a Dobroda zenekar koncertjével zárják.