2022.06.04. 06:50
Egyre több a medve, vigyázzunk a nógrádi erdőkben!
Mátraszele és Bárna között 1938 októberében észleltek először medvét a trianoni határok között. Ezután jó ideig úgy tűnt, kipusztult hazánkból ez a nagyragadozó. A védelemnek köszönhetően azonban a felvidéki állomány gyarapodásnak indult, a szaporulat pedig terjeszkedni kezdett. Az ezredforduló szórványos előfordulásai után a 2013 februárjában Balassagyarmat környékén felbukkanó egyed esete óta megszaporodtak a bizonyítható megfigyelések.
Medvebocs. A fiatal példányok messzire elkóborolhatnak eredeti élőhelyüktől
Forrás: Pixabay
A medve már nemcsak alkalmanként kóborol a nógrádi erdőkben, hanem egy-két példány valószínűleg állandóan itt tartózkodik. A napokban Nógrád megyében rögzítette vadkamera azt az állatot, amely nagyjából egy hete kóborol a Cserhátalján és Aszód környékén.
Erdélyben és a Felvidéken is gond, hogy egyes területeken ötször annyi medve él, mint amennyit el tudna tartani. Erdélyben idén már él az úgynevezett megelőzési kvóta, hogy enyhüljön a helyzet – írja a Hirado.hu.
Magyarországra egyelőre a környékbeli országok túlszaporodott állományából jut egy-egy medve, ezek általában visszatérnek élőhelyeikre. A Nógrád megyei medvefigyelő közösségi oldal szerint az elmúlt másfél évben járt már medve Eger környékén és Ózdon is. Néhány napja a lakosok legnagyobb meglepetésére a fővárostól csak 60 kilométerre fekvő Acsán is megjelent egy példány. Azóta Aszódon, később pedig északabbra figyelték meg az állatot, hétvégén Vanyarcról jelentették.
– Nem vagyunk medvés ország, viszont várható, hogy ilyen gyakrabban történik, érdemes felkészülni nemcsak a túrázóknak, a terület kezelőinek is – mondta Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.
A szakember elmondta: a cél az, hogy a találkozást elkerüljük a vadállattal. Ha azonban észrevesszük a medvét, akkor ne törekedjünk arra, hogy még közelebb jussunk vagy fotót készítsünk róla, távolodni kell tőle, úgy hogy a legkisebb fizikai kontaktus legyen vele. Szerencsére egyre több az olyan medve lakta hely, ahol csökken a balesetek száma, hiszen amennyiben nem kínálunk ott hagyott szemetesekkel, ételmaradékokkal teli csalétket, akkor a medve is kevésbé látogatja azt a területet.
Patkó László vadbiológus, a WWF Magyarország nagyragadozók programjának vezetője kiemelte, a medvék aktív periódusa márciustól október végéig tart, ebben az időszakban az elmúlt években gyakrabban jelentek meg az ország területén az állatok. Több helyen Európa-szerte növekedik a ragadozók – hiúz, medve, farkas – száma, főként Szlovákiából érkeznek. Ezeknek a ragadozóknak nagy a mozgáskörzetük, akár több száz négyzetkilométer is lehet. A területtől több tucat kilométerre is eltávolodhatnak.
A szakember elmondta, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén jelenleg is van medve, számuk, illetve pontos helyük azonban ismeretlen. Az állat gyakoribb megjelenésére, valamint idővel az állandó jelenlétére is számítani lehet.
– Alapvetően a medve békés természetű állat, és nagyon ritka esetben kerül sor az emberrel való konfliktusra. Ha medvét látunk, akkor fontos, hogy ne közelítsünk hozzá. A bocsok megközelítése az anyaállattal való találkozást is magával vonhatja. Ne tegyünk hirtelen mozdulatot, fontos, hogy kerüljük a szemkontaktust, és lassan hátrálva távolodjunk el a helyszínről.
Territóriumot keresnek a mackók
Szakemberek szerint a most Nógrád megyében portyázó, még fiatal medve hamarosan visszatérhet a Felvidékre. Addig a környék lakóit az erdőkezelők arra kérik, legyenek óvatosak, figyelmesek, ne látogassák az érintett erdőket.
– Az első észlelés május 25-én volt Acsa és Püspökhatvan között, még aznap éjszaka Iklad határában egy vadkamera rögzítette, hogy ténylegesen ott van a medve. A parkerdő és a Duna–Ipoly Nemzeti Park folyamatosan monitorozza az állat mozgását, dolgozóik járják a területet, vadkamerákat helyeztünk ki, amik 24 órás megfigyelésre adnak lehetőséget. Amint a medve valahol felbukkan, azonnal tájékoztatjuk a lakosságot – mondta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője. Az utóbbi években Érsekvadkert, Mátranovák, Cered, Bárna, Mátraterenye környékén voltak megfigyelések.