Híres botanikus emléke előtt tisztelegtek a tariak

A festői fekvésű, négy hektáros, a volt tulajdonosról elnevezett arborétum nagy részt fenyőfajok tenyészhelye. A szombati vendéglátásban a tari civil szervezetek is közreműködtek, pörkölt készült túrós csuszával, az egyesületek fánkot, lángost, palacsintát is sütöttek a látogatók megelégedésére. A fellépők között ott volt a tari Kontyvirág Hagyományőrző Egyesület is.

A rendezvényen a hagyománynak megfelelően megkoszorúzták Tuzson János emléktábláját. Turopoli Zsolt, Tar polgármestere köszöntötte a vendégeket, köztük Becsó Zsolt országgyűlési képviselőt, Skuczi Nándort, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét, a rendezvényre ellátogató polgármestereket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendezvény megvalósítását lehetővé tették, kiemelve a területet kezelő, Fenyvespusztán erdei iskolát is működtető erdészet munkáját is.

Dr. Tuzson Bence beszédében kifejtette, hogy 97 évvel ezelőtt, amikor dédapja megvásárolta a birtokot, nagyon nehéz körülmények között látott itt munkához. Hozzátette: bár ő jogász, a természet szeretete mindig fontos volt számára és ezt a gyermekeinek is igyekszik a mindennapi élet részévé tenni. Dr. Tuzson János kísérleti jelleggel 22 fenyő- és több lombos fafajt honosított meg Fenyvespusztán, ezek egy része más földrészekről származik. Reményét fejezte ki, hogy az arborétum közelebb hozzá a látogatókat a természethez és annak értékeihez.

A koszorúzás után a vendégek átvonultak az arborétum ékessége, a hatalmas atlasz cédrus lábához. Itt Boronkay Ferencné, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjének volt igazgatója Csohány Ede költő Párbeszéd egy atlasz cédrushoz című, a fenyvespusztai fáról írt versét olvasta fel. A program további részében előadást tartott a nyíregyházi egyetemi intézmény történetéről. Elmondta: az idén ötven éves intézmény az oktató- és tudományos munka mellett a nagyközönség előtt is nyitva áll, 2500 növényfaj számos példánya várja a látogatókat. Tuzson János nevét a fennállás harmincadik évfordulójára vették fel, 2002-ben. Ezzel is tisztelegtek a tudós emléke előtt, aki alföldi kutatásai során a közeli Bátorliget jégkorszaki reliktumokat őrző őslápját a tudomány számára felfedezte és leírta.

A programot főleg a legkisebbek szórakoztatására szabadban űzhető játékok, íjászat színesítette, kézműves élelmiszerek vására is várta a vendégeket.