Élőhelyük megóvásával tesznek a gőtékért és a békákért Nógrád megyében is

A Mátra, a Keleti-Cserhát és az Ipoly-völgy vizes élőhely-hálózatának fejlesztése, állapotának javítása és új élőhelyek létrehozása volt annak a programnak a célja, amit pályázati támogatással valósított meg az elmúlt időszakban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Közel kétszáz mesterséges pocsolyát, kis-vizes élőhelyet alakítottak ki az elmúlt évben Heves és Nógrád megyében, ezek közül sok a Mátrában, a Cserhátban és a Ipoly-völgyben található. Az eredmény nem váratott magára, tavaszra nagy részük feltöltődött vízzel és az ellenőrzések alkalmával szinte mindegyikben felfedeztek valamilyen kétéltűt. Megtalálható az alpesi mellett a pettyes gőte, a foltos szalamandra, a barna varangy, az erdei és a gyepi béka, valamint a sárga hasú unka is. A jövőben nincs más dolguk a szakembereknek, mint karban tartani az általuk kialakított élőhelyeket. 

– Az igazgatóság szakemberei hosszú évek óta kutatják Nógrád megye és a Mátra kétéltű faunáját. Vannak ugyanis kiemelkedő értékek a területen, amelyeket sok veszély fenyeget – fogalmazott Molnár Márton természetvédelmi őr, hozzátéve: – Az alpesi gőte fokozottan védett faj, hazánkban igen ritkán fordul elő. Azonban az Északi-középhegység legmagasabb pontjain, így a Mátrában is komoly állománya él. 

Mint mondta, más kétéltűek is megtalálhatóak a megye magasabban fekvő területein. Azonban azokat sok veszélyeztető tényező fenyegeti. Ezek közé sorolható az éghajlatváltozás. Az utóbbi években egyre hosszabbak a száraz nyári periódusok, ezek során kiszáradnak a pocsolyák, amelyek a békák és a gőték jelentős részének szaporodási helyéül szolgálnak. Ennek következtében a lárvák nem tudnak kifejlődni és elpusztulnak. 

– Az éghajlatváltozás, a szaporodási időszakban jelentkező csapadékhiány, a nyári hőhullámok mellett eleve alacsony a természetes kis-vizes élőhelyek száma, a helyzetet pedig tovább rontja a kevésbé természetszerű erdőgazdálkodási tevékenységek folytatása. Továbbá az is problémát okoz, hogy az állatok az utakon kialakuló pocsolyákba is előszeretettel petéznek, amik a járműforgalom miatt pusztulnak el – közölte Molnár Márton. – A kétéltűek védelme érdekében valósította meg a programot a nemzeti park, részben azért is, hogy az utak mellett megfelelő számú alternatív szaporodóhelyek is rendelkezésre álljanak a célfajok számára.

A forráslápokat kerítéssel óvják a vadaktól | A kis-vizes élőhelyeken túl a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei olyan különleges és ritka élőhely-típusokat is igyekeztek megvédeni a programban, mint a természetes forráslápok. – Ezek esetében az a probléma, hogy erdeinkben túl nagy a vadállomány. Nagyobb, mint amit egy terület el tud tartani, így túlzott legelésükkel és taposásukkal tönkreteszik azt az állatok – fejtette ki Molnár Márton, aki arra is kitért: – Ezt megelőzendő több helyszínt is vadkárelhárító kerítéssel vettünk körbe. Ennek köszönhetően a jövőben helyreállhat ezeken a területeken az ott őshonos növényzet. Mint mondta, különleges fajok, mások mellett a hegyi perje és a csermely-aggófű is ezeken a forráslápokon fordul elő.