2022.02.12. 11:30
Becsó Zsolt: „Csak pozitívan, csak előre megy Kelet-Nógrád”
A Fidesz-KDNP az idei országgyűlési választáson Nógrád megye egyes számú választókerületében Becsó Zsoltot indítja jelöltként. A szűkebb hazánkhoz ezer szállal kötődő honatya évtizedek óta dolgozik a megye fejlődéséért, de már a jövőt érintően is tele van tervekkel. Felkészült a folytatásra, hiszen azt vallja: Kelet-Nógrádnak továbbra is előre kell mennie, s nem hátra.
Az országgyűlési képviselő felkészült a parlamenti munka folytatására Beküldött fotó
– Több mint húsz éve dolgozik elhivatottan Nógrád megyéért. Mi ösztönzi még mindig e munka folytatására?
– Nógrád a szülőmegyém, itt érzem magam igazán otthon. Politikai pályám főbb állomásai között említhetem azt a Nógrád megye élén eltöltött húsz évet, melyből négyben alelnökként, tizenkettőben közgyűlési elnökként, míg négyben a megyei ellenzék frakcióvezetőjeként tevékenykedtem. Ennek az útnak köszönhetem, hogy szűkebb hazánk valamennyi településének minden adottságát és értékét megismertem, melyekre országgyűlési képviselőként az elmúlt években is alapozni tudtam. A munkámban mindenkor az a lokálpatrióta-szemlélet hajtott előre, hogy a hely, ahol élünk, minél szebb, élhetőbb és szerethetőbb legyen. A folytatáshoz azokból a sikerekből merítek erőt, melyekre méltán lehetünk büszkék szerte a megyében.
– Nem túlzás azt állítani, hogy 2010 óta a megye lépésről lépésre éledt fel hamvaiból. Mi jelentette a legnagyobb mentőövet?
– Kétségtelen, hogy a 2002-es baloldali hatalomátvétel negatívan hatott szűkebb hazánk fejlődésére: foglalkoztatási, morális és fejlesztési szempontból is rendkívül rossz mutatókat produkáltunk. Elkerülték a térséget a nagy befektetők és a fejlesztési források, míg a nyilvántartott álláskeresők száma a húszezret is túllépte. A mögöttünk hagyott három ciklusra visszatekintve azonban elmondhatom, hogy a csőd széléről indulva valóban szép fejlődési pályát írt le Kelet-Nógrád. Mindenekelőtt mentőövként szolgált, hogy a kormány a települési önkormányzatokat konszolidálta, de emellett óriási húzóerőt jelentett, hogy a működő tőke áramlott, megyeszerte ipari parkok jöttek létre, új cégek települtek be és a tősgyökeres helyi vállalkozások is fejleszthettek. Mindez a vállalati támogatásokkal, továbbá a közmunkaprogrammal együtt hozzájárult ahhoz, hogy több mint tíz év alatt szinte lefeleztük a munkanélküliek számát. Salgótarján és térségében a 2010-es évek elején közel háromezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván, mely tavaly már alig haladta meg az 1400 főt. A munkanélküliek száma pedig 7500-ról 3426 személyre csökkent a járásban ez idő alatt. A választókerület településein az önkormányzatok szinte minden közintézményt korszerűsítettek, utakat újítottak fel és egyéb beruházásokkal tették még komfortosabbá lakóhelyüket, térségünket. A legnagyobb löketet az adta az újjáéledéshez, hogy Kelet-Nógrád olyan jelentős támogatáshoz jutott 2014 és 2020 között, amelyre a térségben azelőtt még nem volt precedens.
– Mit jelent ez számokra lefordítva?
– Kelet-Nógrádba több mint 200 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett 2014 és 2020 között, ebből a megyeszékhely több mint 70 milliárd forinthoz jutott. A GINOP Plusz programban a térség több tucat vállalkozása nyert mintegy ötmilliárd forint támogatást munkahelyteremtő, gazdaságfejlesztő és állásmegőrző tevékenységhez. A Magyar Falu Programban 264 kelet-nógrádi község több mint 2,5 milliárd forintból valósíthatta meg elképzeléseit. Itt pedig nincs megállj, hiszen szűkebb hazánk újabb 65 milliárd 230 millió forint forrásból fejleszthet a 2027-ig tartó pályázati ciklusban.
– Salgótarján idén ünnepli várossá nyilvánításának századik évfordulóját. Mit gondol, dr. Förster Kálmán néhai polgármester elégedett volna a jelenlegi helyzettel?
– Bár 1922 óta a település megélt virágzó és hányattatott korszakokat is, de az elmúlt években ismét fejlődő pályára állt. A fejlődési versenyben kétségkívül a 2002 és 2010 közötti időszak okozta a legnagyobb törést a városnak is. Az akkori rendszer többek között hátráltatta a megye létfontosságú közlekedési pontjának, a 21-es számú főútnak a megépülését, bővülését. Az akadályoztatás miatt 2019 után kerülhettünk be az ország gazdasági vérkeringésébe, hiszen a nyolc évnyi kiesést nagyon nehéz volt megreparálni. Késként hatolt a város szívébe 2008-ban a felsőoktatás felszámolása is, mely ellen hiába harcoltunk, nem tudtuk meggátolni. Az Óbudai Egyetem előremutató terveivel, a turisztikai és az ipari fejlesztésekkel, a cégek bővülésével, az állami és az uniós támogatások érkezésével felcsillant a remény egy új időszámítás kezdetére.
– A teljesség igénye nélkül, mely fejlesztések a legfontosabbak a megyeszékhely életében?
– A TOP-on belül hozzávetőleg 10 milliárd forintból valósultak meg fejlesztések Salgótarjánban, mely a megyei jogú városok összevetésében fajlagosan a legnagyobb összeget jelenti. Az előttünk álló időszakban – 2021 és 2027 között – is közel 12 milliárd forint érkezik területfejlesztésre. A Modern Városok Programban a megyében egyedül Salgótarjánnal kötött megállapodást a miniszterelnök. Teljes hosszában megépült a 21-es út, folyamatban van az onkológiai központ építése és tervezési fázisban van egy országosan is egyedülálló turisztikai projekt. Örömteli továbbá, hogy a főplébánia-templomot is teljesen felújították. Emellett az egyházi programban 4,4 milliárd forintból a város összes templomát, vagy egyházi objektumát korszerűsíthetik, melyben további 18 környékbeli település egyházi épületei is sorra kerülhetnek. Direkt módon 1,5 milliárd forint szabad felhasználású támogatás is érkezett a városba, melyből elektromos buszt vásárolt és művészlakásokat újított fel az önkormányzat.
– Hogyan lehetne még több turistát csalogatni a térségbe?
– Legyen szó geológiai csodákról, várakról, ipartörténeti emlékekről, vagy irodalomtörténeti helyszínekről, egyikből sem szenved hiányt e csodálatos vidék. Mindez arra predesztinál bennünket, hogy minél több olyan beruházásban gondolkodjunk, melyekkel még meghatározóbbá válhat térségünk az ország turisztikai térképén. Nem titok, hogy több éve dolgozunk az Enjoy Park projekten, amelynek elindítása jelenleg a kormány döntésére vár. Ezzel egy forradalmian új, Európában is egyedülálló programot valósíthatnánk meg Kelet-Nógrádban, kitüntetett szerepet szánva Salgótarjánnak és térségének.
– Akkor hát, csak előre Kelet-Nógrád?
–Tisztában vagyok vele, hogy még számtalan problémát orvosolnunk kell, de összességében nagyot léptünk előre. Hiszem, ha esélyt kapunk arra, hogy ezen az úton továbbmenjünk, akkor sikerre van ítélve a megye jövője. Az álmainkhoz vezető út egyféleképpen közelíthető meg: csak pozitívan, csak előre!
