Rettegésben élnek a mátranováki gazdák, félnek az újabb farkastámadástól

Katona Péter, a megtámadott tanya tulajdonosa elmondta: jelenleg is a DNS-eredményre vár, pedig lassan már egy hónap is eltelt a vérengzés óta.

A mátranováki Fénykő Vadásztársaság elnöke, Szebenyi László érdeklődésünkre kiemelte: vadőre már talált több egyértelmű farkasokra utaló nyomot a környező erdőkben, de láttak már árkot átugró csúcsragadozót is.

– Véleményem szerint jobban kellene tájékoztatni a gazdákat és a lakosságot is arról, mit tehetnek a farkasokkal szemben, s mire számíthatnak. Nálunk is volt a tanyán olyan szarvasmarha, aminek a lábát több helyen állatok harapták meg, de nem vetettünk nyálmintát – emelte ki az elnök.

Hozzátette: szerinte nyilvánvaló, hogy valami ólálkodik a környéken. – Hogyha megnézzük a helyi csordát, akkor messziről kitűnik, hogy alig van borjú. Ez nagy probléma lehet a vadásztársaságok életében, mert nem lesz utánpótlás. Kell a csúcsragadozó az erdőkbe, de nem mindegy, hogy mennyi – fejtette ki az elnök.

A Bükki Nemzeti Park zoológiai referense, Gombkötő Péter tájékoztatott, hogy egy 2019-ben Mátranovákon elpusztult egyed sérüléseinek a közelében farkas genetikai nyomait találták a szakemberek, míg tavaly nem került elő farkasra utaló nyom a tetemről vett mintából.

– Hasonló eset történt már a közelben, de azokról sem igazolódott be, hogy ordasok okozták volna a vérengzést. Bükkszentmártonban és Cserépfaluban kutya és farkas genetikai nyomait tartalmazó mintákat gyűjtöttünk be ugyanazon sebfelületről, így ezekben az esetekben egyértelmű meghatározást nem lehetett végezni – tette hozzá.

A mátranováki nyomok alapján a farkas egyértelműen nem zárható ki, de erre még nincs bizonyíték.

– Szeretnénk leszögezni, hogy a nemzeti park igazgatósága nem tartója a vadon élő védett állatnak, annak esetleges kártételéért felelősséggel nem tartozik. Ennek ellenére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a rendelkezésére álló lehetőségek mértékéig hatsoros villanypásztorral és kuvaszok közvetítésével segíti a kárt szenvedett gazdálkodókat.

Egyúttal felhívjuk a figyelmet a megelőző óvintézkedések megtételére is – emelte ki Gombkötő Péter.

Kifejtette: az elmúlt időszakban eddig húsz gazdálkodónak nyújtottak támogatást kármegelőzési céllal, a mátranováki gazdának is felajánlották a segítséget. A megelőző óvintézkedések fontosságát az is jelzi, hogy ahol az átadott technikai eszközöket alkalmazták, ott eddig nem történt ismételt támadás.

Gombkötő Péter érdeklődésünkre hangsúlyozta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a nagyragadozó fajok előkerülő életnyomaiból kinyerhető DNS-információk alapján egyértelműen cáfolni tudja azt a szóbeszédet, miszerint a vérszomjas fenevadak esetleg egy tenyésztőtől kóborolhattak a környékre.

Kuvaszok védhetik meg a nyájat

A Kuvasz-Őr Alapítvány Facebook-oldalán közölte, hogy a közelmúltban a mátranováki károsult gazdával és Patkó László vadbiológussal, a WWF Magyarország programvezetőjével a szakemberek ellátogattak Csáki Balázshoz, ahol a nagyragadozók ellen kialakított kutyatartási technológiát mutatták be. A Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Program képviselői Mátranovákot is körbejárták, valamint a károsult gazda legelőjét is szemügyre vették. Ezt követően megbeszélték vele, hogy mi szükséges ahhoz, hogy kuvaszok tartására alkalmassá tegye a tanya környezetét. A program célja, hogy az őrző-védő célokra tenyésztett kuvaszok ismét eredeti szerepkörüket betöltve szolgálják a jószágok védelmét az egyre gyarapodó nagyragadozó-állománnyal szemben.