Bajban a nógrádi vadászok: leesett a vadhús ára a járvány alatt

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára elmondta: néhány évvel ezelőtt 65 ezer vadász járta hazánk erdeit, míg ez a szám napjainkban már 67 ezer körüli.

– Nógrádban több mint ezernyolcszázan váltanak éves vadászjegyet. Ennél természetesen többen keresik fel erdeinket, például a szomszédos megyékből is érkeznek hozzánk vadászat céljából. Emellett növekszik a vadászvizsgára jelentkező – és az azt teljesítő – fiatalok száma, itt Nógrádban is. Ez a vadásztársadalom fiatalodását is előrevetíti, ami véleményem szerint igazi örömhír. Az idei emelkedését részben a pandémiás időszak számlájára is írhatjuk, hiszen a járvány alatt korlátozottak voltak a számadási lehetőségek.

Szabó László arra is kitért, hogy megyénkben évente 160–200 között mozog a vizsgalapokat kitöltők száma. A fiatalok közül nem mindenki él a megyében, hiszen a vizsga helyszínét nem köti a jogszabály az állandó lakhely szerinti vadászkamarához.

Hozzátette: nehéz év áll a vadászatra jogosultak mögött, hiszen mind a koronavírus-járvány, mind az afrikai sertéspestis miatt csökkentek árbevételeik.

– A tavalyi vadhúsárakat a katasztrofális szóval tudnám jellemezni. A vaddisznók átvételi árával nem is számolhatunk, hiszen a sertéspestis miatt csak diagnosztikai céllal adhatjuk le őket. Mint ismeretes, Nógrád a legerdősültebb megye hazánkban, ezért a nagyvadfajok adják a vadászható fajok túlnyomó részét. Sajnos a vaddisznóállomány a sertéspestis miatt jelentős mértékben – feltételezések szerint a tizedére – lecsökkent. Például egy hozzávetőleg hatezer hektáros területen korábban úgy háromszáz vaddisznót lőttek, ezzel szemben napjainkban ez a mennyiség ötven és hetven példány között mozog. A fent említett nagyságú területen a vadászatra jogosultak harmincmillió forint körüli költségvetéssel dolgoznak. Ennek akár a hetven százalékát is kitehette a vaddisznóhajtásokból és bérvadászatokból, illetve a húseladásból származó árbevétel – mondta a megyei vadász szövetség elnöke.

Hozzátette: mindemellett tovább nehezítette a vadászatra jogosultak helyzetét, hogy a világjárvány miatt a szállodák és vendéglátóhelyek bezárták kapuikat. Emiatt a szarvas- és az őzhúskereslet is nagymértékben visszaesett, az árak pedig rég nem tapasztalt mélypontot értek el. A szarvashúsért a korábbi években ezer forint környékén fizettek a felvásárlók, amely érték a járvány ideje alatt a felére csökkent.

Az őzhús kilogrammjáért akár ezer forintot meghaladó összeget is fizettek a vevők. Napjainkban enyhe emelkedés figyelhető meg ezen a téren, hat- és hétszáz forint között mozog jelenleg az ár.

Farkasoktól féltik a muflonokat

Enyhe emelkedés figyelhető meg a vadhúspiacon. Szabó László véleménye szerint megoldást egy újfajta gazdálkodás kidolgozása jelenthetne, azonban jelenleg még az érintettek sem biztosak a követendő útirányban. A vadászatra jogosult szervezetek számára a gím- és dámszarvas-gazdálkodásból származó bevételek, illetve a vírushelyzet mérséklődésével várható további vadhús-áremelkedés biztosíthat esélyt a túléléshez. Szabó László arra is kitért, hogy korábban a muflon kosok bérvadászata is jelentős bevételi forrást jelentett a vadászatra jogosultaknak, ugyanakkor a farkasok megyét érintő megjelenése és megtelepedése után ez az árbevételi lehetőség is nagymértékben csökkent.