Kitüntették a pásztói tűzoltót, aki oda szalad, ahonnan más menekül

– Miért választotta ezt a szakmát?

– Még katona voltam, amikor jött egy lehetőség. A sógorom szólt, hogy van felvétel a tűzoltóságra. Akkoriban még Balassagyarmaton dolgoztam a határőrségnél, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet ez a munka. Végül 1995 áprilisában úgy határoztam, hogy leszerelek, és májusban már tűzoltó-egyenruha volt rajtam. Még húszéves sem voltam, amikor elkezdtem a hivatást.

– Úgy tudom, a tűzoltóság mellett más területen is tevékenykedik. Mesélne erről?

– Az eredeti szakmám mezőgazdasági gépszerelő. Nemrégiben úgy döntöttem, hogy visszatérek ehhez a munkához, hiszen már gyerekkorom óta foglalkozom vele és nagyon szeretem. Szabadnapjaimon tehát átveszem a másik egyenruhámat, és a mezőgazdaságban dolgozom. Ezen túlmenően van egy saját zenekarom is, amellyel lakodalmakban, bálokon és egyéb rendezvényeken lépünk fel. Bár erre az elmúlt időszakban sajnos nem igazán volt lehetőség a koronavírus okozta járványügyi helyzet miatt.

– Hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját és a családot?

– Szerencsére tolerálják és mindenben támogatnak. Mostanra már megszokták, hogy ez a hivatás nem hétköznapi. Amikor a páromat megismertem, elmondtam neki, hogy hol dolgozom és milyen a munkaidő-beosztásom. Utóbbi olykor egyáltalán nem könnyű, hiszen volt már rá példa, hogy több napon keresztül nem térhettem haza, mert szolgálatot kellett teljesítenem.

– A munka mellett mivel tölti szívesen a szabadidejét?

– Többnyire otthon vagyok és a családdal, a gyerekekkel foglalkozom. Az előbb említett hobbikon kívül aktívan focizok. A salgótarjáni kispályás csapatban játszom, amit nagyon kedvelek. Természetesen jó lenne sokkal többet sportolni, de sajnos kevés idő jut rá. Emellett nagy szenvedélyem a horgászat is, de erre sem jut túl sok lehetőség az elfoglaltságaim miatt. Szabadidőmben szívesen járok Mihálygergére, a Komravölgyi víztározóhoz.

– Hogyan tudja feldolgozni azokat a szomorú eseteket, amelyekkel a munkája során szembesül?

– Tulajdonképpen már megszoktam, hiszen mi csak végezzük a munkánkat. Azt azonban nehezen tudom elengedni, ha olyan esethez riasztanak, ahol gyerekek kerülnek bajba. Ezeket a baleseteket nehezebben emésztem meg. A többit megbeszéljük egymás között a tűzoltóságon, mert másképp ezeket nem lehetne feldolgozni. Ugyanakkor muszáj továbblépni és nem szabad magunkban hordozni a látottakat. Szerencsére nem gyakori az olyan eset, ahol ennyire rossz dolgokat látunk.

– Hogyan érintette a Belügyminisztérium által nyújtott elismerés, amelyet nemrég vehetett át?

– Nagyon meglepődtem és egyáltalán nem számítottam rá, ugyanakkor nagy örömmel töltött el. Természetesen nem az elismerésekért dolgozik az ember, de igazán jólesett, hogy ilyen módon is méltányolták a mindennapi munkámat.

– Mit tapasztal, az emberek mennyire hálásak azért, amit tesznek értük?

– Többször volt rá példa, hogy nem tudták, hogyan köszönjék meg a segítségünket, holott mi csak a munkánkat végezzük. Ez nagyon jólesik. Azt látom, hogy a mai világban az emberek többsége tiszteli ezt a szakmát, hiszen mi oda szaladunk, ahonnan más menekül.

– Mit ad önnek ez a szakma?

– Aki ide jön dolgozni, annál egy éven belül eldől, hogy marad vagy sem, hiszen ezt a feladatot csak úgy végezheti az ember, ha szereti, és valódi hivatásként éli meg. Tulajdonképpen szerencsésnek érzem magam, mert én nagyon szeretem, ráadásul kiváló csapat vesz körül. Egy kisebb baráti közösség kovácsolódott össze az állományban, ahol mindig jó a hangulat, és amikor csak tudjuk, segítjük a másikat. A jövőmet továbbra is itt, a katasztrófavédelemnél képzelem el.

Számos elismeréssel büszkélkedhet a tűzoltó

Vadas Tamás több mint 25 éve lát el szolgálatot tűzoltóként. Eleinte gépkocsivezető volt, majd különlegesszer-kezelőként dolgozott a katasztrófavédelemnél. Ezután megszerezte az érettségit, valamint elvégezte a tűzoltótechnikusi képzést is. Végül szerparancsnok lett először Salgótarjánban, majd 2013-tól Pásztón, amikor a korábbi önkormányzati tűzoltóságból ott is megalakult a hivatásos tűzoltó-parancsnokság. A tűzoltó törzszászlós az elmúlt években több kitüntetést is kapott. Mint mondta, egy alkalommal igazgatói elismerést vehetett át, de a Nógrád Megyei Közgyűlés is méltatta már munkáját. A mostani érdemjellel együtt pedig már három elismerést szerzett, amelyek mindegyikére nagyon büszke.