Gyermekkori álma vált valóra: Iránytű díjat vehet át a fiatal salgótarjáni mentőápoló

– Mikor és miért döntött úgy, hogy ezt a szakmát választja?

– Tulajdonképpen az egész eddigi életemet végigkísérte ez a hivatás, hiszen a szüleim is az Országos Mentőszolgálat munkatársai, így már kis koromban sok időt töltöttem a mentőállomáson. Egy alkalommal aztán általános iskolában részt vettem egy elsősegélyversenyen, ahol kicsit közelebbről is megismerkedtem ezzel a tevékenységgel, és nagyon megtetszett. Középiskolás-koromban pedig már egyértelmű volt, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, nem volt kérdéses számomra.

– Mi az, amit az életmentő szakma nyújt önnek?

– Segíteni olyan érzés, amit nem lehet szavakba foglalni. Ezt a foglalkozást vagy szereti az ember, vagy nem. Olyan bajtársi közösségben dolgozom, mint egy kis család. Bármikor, bármilyen problémája van valakinek, mindig igyekszünk segíteni és a másik mellett állni. Emellett rettenetesen jó érzéssel tölt el, amikor segíthetek a bajba jutott embereken és a betegeken.

– Kiváló szakmai tevékenységét a közelmúltban Iránytű díjjal ismerték el. Hogyan érintette a kitüntetés?

– Egyáltalán nem számítottam rá, hiszen még fiatal vagyok, ráadásul mindössze négy éve dolgozom itt. Ugyanakkor nagyon boldog voltam, és hálás vagyok azért, hogy úgy gondolták, megérdemlem ezt az elismerést. A díjat hivatalosan egyébként majd az ősz folyamán vehetem át Budapesten.

– Úgy tudom, országos versenyen is megmérettette már magát. Mesélne erről?

– Igen, két évvel ezelőtt egy országos mentési versenyen vettem részt bajtársaimmal, ahol negyedik helyezést értünk el. Nagyon jól éreztem magam, de igazán embert próbáló feladat volt, hiszen új kihívással is találkoztam, ugyanakkor izgalmas élményekkel gazdagodtam.

– Mi volt eddigi pályafutása során a legemlékezetesebb pillanat?

– A rossz dolgokra nem szívesen emlékszem vissza, a jó pillanatok közül pedig nehéz egyet is kiemelni. Talán azt tudom megemlíteni, amikor valaki nagy bajban volt és a mentők segítségének köszönhette az életét, később pedig többször is összefutottam vele a városban és láttam, hogy jól van. Ez mindig jó érzéssel tölt el.

– Hogyan tudja feldolgozni azokat a szomorú eseteket, amelyekkel mentőként szembesül?

– Szerencsére könnyen túl tudok jutni a látottakon, nem okozott még problémát. Ezenkívül bent, az állomáson mindig megbeszéljük a bajtársakkal a történteket, de mivel a szüleim is ebben a szakmában dolgoznak, otthon is kapok támogatást. Egy alkalom volt, amikor nehezebben tudtam túljutni egy tragédián, ugyanis az elhunyt személy ismerősöm volt.

– Nemrégiben feljelentettek egy mentőt, aki ebédet vásárolt magának szolgálatban. Ennek hatására összefogtak az ország vendéglátói és kedvezményes, vagy ingyenes fogyasztást ajánlottak fel önöknek. Mit szól a kezdeményezéshez?

– Amikor hallottam a történteket, nagyon meglepődtem. Kedves a vendéglátó egységektől, hogy így kiállnak mellettünk és természetesen jól esik minden bajtársnak. Többször előfordult egyébként a járványügyi helyzetben, hogy adományt kaptunk, amelyet örömmel és hálásan fogadtunk.

– Szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?

– Régen a Nógrád Táncegyüttes tagja voltam mintegy tizenegy éven keresztül. Nagyon szerettem táncolni és valahol hiányzik is, azonban a munkám miatt úgy döntöttem, hogy befejezem, mivel a két elfoglaltság nem volt összeegyeztethető. Nem a megszokott rend szerint dolgozunk. Ezen túlmenően az autósportot is nagyon kedvelem. Amikor lehetőségem nyílik rá, akkor ellátogatok a Hungaroringre.

– Milyen tervei vannak a jövőt illetően?

– Mindenféleképpen szeretnék az Országos Mentőszolgálatnál maradni és bővíteni a tudásomat. Jelenleg a Debreceni Egyetem egészségügyi karán tanulok mentőtiszt szakirányon. A későbbiekben pedig nagy álmon, hogy légi mentőként tevékenykedjek. Ehhez azonban még nagyon sok tapasztalat és munkában töltött év szükséges.

Több területen helytáll

Kazareczki Mihály mindig is mentőápolóként dolgozott a salgótarjáni állomáson, de helyettesített már Pásztón, valamint Bátonyterenyén is. A fiatal mentő az érettségi elvégzését követően először mentőszakápoló végzettséget szerzett, amely ráépült a mentőápoló képzettségre. Ezen túlmenően gyógyszer-kompetencia vizsgát is tett. Mint mondta, a jövőben nagyon szeretné tovább képezni magát és több szakképesítést szerezni ezen a területen, azonban a koronavírus miatt kialakult helyzetben leállt az oktatás. Ugyanakkor bízik benne, hogy hamarosan újra indulhatnak majd a képzések a járványügyi helyzet mérséklődésével. Az Országos Mentőszolgálat azzal indokolta a Kazareczki Mihálynak nemrégiben adományozott kitüntetést, hogy nevezett szolgálatait pontosság, alaposság és szakmaiság jellemzi. Szabadidejében a Magyar Vöröskeresztnél segítő munkatárs és a pandémia időszakában mindig és mindenben lehetett számítani rá.