Itt a bizonyíték: mocsári teknős él a salgótarjáni Tóstrandnál

A sűrű növényzet miatt pontosan nem lehet tudni, hogy hány egyed élhet a területen, és arra is nehéz választ adni, hogyan kerülhettek oda. Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok szerint 2002-ben két esetben is észleltek mocsári teknőst a Tóstrand környékén.

Miskolczi Tímea, somoskőújfalui természetvédő is már évekkel ezelőtt találkozott a ritka hüllővel, ugyanennél a tónál.

– Nagy a valószínűsége, hogy a fotón látható egyed ugyanaz, amit már korábban is megfigyeltem. A mocsári teknős hosszú életet élhet, ha kedvező feltételeket talál magának. Ezért arra következtethetünk, hogy itt van élelmük, épségben át tudnak telelni, és nem zavarják az életüket – mondta portálunk kérdésére a természetvédő.

Hozzátette: ha párban vannak akkor szaporodni is tudnak, ha viszont nincsenek, akkor csak ők élhetnek a területen. Ezek azonban mind felvétések, biztosat nem tudni róluk.

Miskolczi Tímea arra is felhívta a figyelmet, hogy a mocsári teknős hazánkban az egyetlen olyan őshonos teknősféle, amely mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Természetvédelmi értéke egyedenként 50 ezer forint.

A Nimfea Természetvédő Egyesület honlapja szerint a mocsári teknős magyarországi helyzete nem túl megnyugtató, hiszen egyszerre több negatív környezeti hatással kell szembenéznie a fajnak. Az élőhelyéül szolgáló tavak szennyezettsége, és a hobbiállatként Magyarországra került sárga- és vörösfülű ékszerteknősök – amik általában megunt házi kedvencként kerülnek a tavakba – miatt szorulnak ki a számukra optimális élőhelyekről.

Csak kevés egyed tudja megélni a felnőttkort

A mocsári teknős országszerte megtalálható, tavak, folyók mentén, mocsaras területeken. Kedveli a sekély, iszapos állóvizeket, elsősorban azok közelében figyelhetjük meg. Elterjedése az alföldi és dombvidéki tájainkon a legjellemzőbb, de középhegységi tavakban és azok mentén is otthonra lelt. Előszeretettel vadászik a vízi rovarokra, puhatestűekre, de ügyes úszók révén gyakran kerül kisebb hal vagy éppen béka is a terítékre. A zsákmányukat éles csőrkáváik és erős, karmos lábaik segítségével aprítják fel. A párzási időszaka májusban van, a nőstény június elején rakják le a fürjtojás méretű, puha héjú tojásait, a maga készített 8–10 centiméter mély gödrökbe. A tojásokat a nap melege költi ki. A fiatalok szeptember elején, vagy ha túl hűvös volt a nyár, csak a következő tavasszal kelnek ki. Ilyenkor nem ritka, hogy madarak, kis ragadozók éhes hada várja a víz felé szaporázó, még puha páncélú kis teknősöket. A rájuk leselkedő veszélyek miatt, csak kevés egyed tudja megélni a felnőttkort.