Szentmisét celebráltak Bujákon a vértelen vértanú tiszteletére

Esterházy János a helyi Szent Márton-templom építtetőjének, az Esterházyak galántai grófi ágához tartozó családjából származott. Abban a nyitraújlaki kastélyban született és gyerekeskedett, amelynek kápolnájában a mennyezetfreskón ugyanaz a jelenet szerepel, amely a bujáki templom szentélymennyezetét is borította: az Apokalipszis Báránya.

– A helyiek évszázadok óta ezer szállal kötődnek az Esterházy-dinasztiához, hiszen Buják nekik köszönheti a mai képét. Mint tudjuk, a török hódoltság előtt a falu nem ezen a hely volt, hanem a Káponkán. Amikor a törökök bevették a várat és elfoglalták a káponkai templomot – amit mecsetnek kezdtek el használni –, a község népe akkor húzódott le a hegy aljába. Később az Esterházyak voltak azok, akik feljebb húzták a település kiterjedését. Mind a mai napig épített örökségünk őrzi az ő kezük munkáját és Bujákért vállalt fáradozásaikat, hiszen ezt a templomot is ők állíttatták a falu számára. Ezen túlmenően nekik köszönhetjük a plébániát is, ami azóta már a település közösségi háza. A helyiek nem is feledkeztek el az Esterházyakról, hiszen az ő nevüket viseli a közösségi tér. A falu orvosi rendelőjét is ők építették, és bizony a kiskastély egykori, eredeti formája is az ő bujáki tevékenységükre vezethető vissza – mondta el szentbeszédében Marti József.

A helyi plébános hozzátette: a régi latin leírásokból azt is tudjuk, hogy amikor a helyi templomot felépítették a szentély mennyezetére, azt a jelenetet festették meg, ahogy a 24 vén koronáját nyújtja az Apokalipszis Báránya felé. Esterházy János abban a nyitraújlaki kastélyban született és gyerekeskedett, amelynek kápolnáját mind a mai napig ez a festmény díszíti.

– Azt hiszem, az Esterházyak kedvelt bibliai témája lehetett ez, ugyanis hazánk katolikus templomaiban nem nagyon találkozunk ezzel az ábrázolással. Sok téma van, amit megfestenek, de az, amelyik a bujáki templom mennyezetén volt, egészen ritka. Egy olyan kapocs, amely a települést különös módon újra összekapcsolja az Esterházyak lelkiségével. Esterházy János nagyon mély katolikus hitet örökölt családjától.

Egy kicsit Mindszenty József bíboroshoz tudnám hasonlítani, hiszen mindketten önként vállalták azt a sorsot, amit rájuk erőltettek. Lett volna lehetőségük a szabadulásra, azonban nem éltek azzal. Esterházy Jánost képesek lettek volna megszöktetni, nyugatra menekíteni, hogy megmentsék az életét, de ő nem akarta elhagyni az övéit. Ugyanez történt Mindszenty bíborossal is, hiszen ameddig Róma rá nem kényszertette, hogy hagyja el Magyarországot, nem ment el innen. Nem haltak mártírhalált, úgy mint Krisztus a kereszten, de mind a ketten vértelen vértanúi a magyarságnak, a magyar katolicizmusnak – emelte ki Marti József ünnepi prédikációjában.

Sorstársai a magyarság szenvedő Krisztusát ismerték meg benne

– Miután a szovjet csapatok kiszorították a németeket Pozsonyból, a hatóságok internálták Esterházy Jánost. Utána az ideiglenes szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését. Husák utasítására letartóztatták, s átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Lubjankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Gulag-táborba küldték, Szibériába. A Dunántúlról elhurcolt Hetényi József visszaemlékezése szerint Esterházy Jánosban a magyarság szenvedő Krisztusát ismerték meg, aki életpéldájával és vigasztaló, bátorító szavaival lelket öntött sorstársaiba, és tanította, formálta a kényszermunkára ítélteket. A Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen halálra ítélte. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovákoknak. Esterházy János istenkapcsolata, imaélete minden szenvedés ellenére rendkívül elmélyült és gazdag volt. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg – mondta Marti József.