Egyre több ritka madárfaj bukkan fel Nógrád megyében

A Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Szervezete nagyon sokféle tevékenységet végez. Egyebek mellett különféle odúkat helyeznek ki megyeszerte, madárgyűrűzést folytatnak, valamint gólyafészekalapokat készítenek és szerelnek fel. Mindezeken kívül a faunisztikai megfigyeléseket és a monitoring programokat is kiemelkedően kezelik.

– Ezek a tevékenységek fontos adatokat szolgáltatnak arról, hogyan változik a fajok elterjedési területe és az állományok nagysága – tájékoztatott Molnár Márton, a megyei szervezet titkára, aki arról is beszámolt: – A madarak a környezeti állapot változását és minőségét is jelzik. Ezek hatással vannak az emberek tevékenységeire, mindennapjaira. Az adatokból leszűrt következtetések közvetett módon fontosak lehetnek egyebek mellett a mezőgazdaságra vonatkozóan is.

Mint mondta, szűkebb hazánkban közel 20 önkéntes végez távcsöves, úgynevezett terepi megfigyeléseket, amelyeket az erre a célra létrehozott adatbázisokba töltenek fel. Vannak olyan fajok, amelyek az utóbbi években eltűntek Nógrád megye területéről, sőt az országban is ritkán jelennek meg. Ilyen például a császármadár, ami régen az Északi-középhegységben volt elterjedt. Ma már csak Aggtelek környékén találkozhatunk vele.

Ez a változás megmutatja, hogy az erdei élőhelyeink, a vadállomány összetétele megváltozott. Mindez a klímaváltozásra irányítja a figyelmet. Ugyanez vezethető le a piroslábú cankó eltűnéséből. A sekély, vizes élőhelyeken fészkelő madarak állományának lecsökkenése arra utal, hogy a folyószabályozások és klímaváltozás miatt a vizes élőhelyek nagymértékben eltűntek hazánkban.

– A különböző megfigyelésekből sokféle következtetést le lehet vonni. Ezeken túl olyan ritka példányokat is felfedeznek az önkéntesek, amelyek előfordulása nem jellemző a megyében, sőt az országban sem – fogalmazott Molnár Márton, hozzátéve: – Tavaly két olyan madárfajt is sikerült megfigyelni, amit eddig még soha nem láttak szűkebb hazánkban. Az egyik ilyen a kis csér. Meglepő, hogy előfordult ezen a területen, mivel megyénk nem bővelkedik vizes élőhelyekben. Valószínű, hogy csak átvonult felettünk. A másik a kucsmás sármány. Az elmúlt évet megelőzően eddig 26 alkalommal figyelték meg Magyarországon.

Mint mondta, tavaly Nógrád megyében két hímet és egy tojót fedeztek fel. Megjelenésüket szintén a klímaváltozással lehet összefüggésbe hozni, észak felé terjed a faj. Elképzelhető, hogy ezentúl rendszeres vendég lesz nálunk. Igaz, hogy nem az elmúlt évben, hanem korábban két olyan madarat is megfigyeltek, amelyek csupán egyetlenegyszer bukkantak fel hazánkban, éppen Nógrád megyében. Az egyik a havasi pinty, ami a Somoskői váron tollászkodott, és leírt néhány kört a magyar oldalon is. A másik a havasi varjú. A hozzánk legközelebb az Alpokban előforduló fajt még az 1800-as években látták egyszer Magyarországon.

A szalakóták állománya megerősödhet hazánkban

Az elmúlt télen szűkebb hazánkban feltűnt a vándorfüzike, a heringsirály, a sarki búvár és az északi búvár is. Ezeket idáig csupán két-három alkalommal sikerült lencsevégre kapni.

– Van egy olyan madár, amely egy időre eltűnt a megyéből, azonban tavaly sikerült a fészkelését is bizonyítani. Ez pedig a szalakóta. A faj valószínűleg a tájhasználat átalakulása miatt állt odébb, mivel a legeltetett réteket szereti. A téeszek felszámolásával azonban visszaszorult a legeltetés is – tájékoztatott Molnár Márton, aki azt is elmondta: – Újbóli megjelenésük annak is köszönhető, hogy a szalakóták védelmét célzó pályázatnak köszönhetően sok odút helyeznek ki számukra országszerte.

Ezen túlmenően a programban részt vevők számos vállalást tettek annak érdekében, hogy ennek a színpompás madárfajnak a védelme és ezáltal hazai állománya megerősödjön Magyarországon, és így Európában is.