Rács mögé csuknák az állatkínzókat a megyei állatvédők

A kormány által indított kérdőív olyan fontos kérdéseket érintett, mint az állatkínzók büntetésének szigorítása, az állatviadalok, a cirkuszi vadállatok szerepeltetése, a menhelyek támogatása, vagy az ivartalanítás. A cél az volt, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol az állatvédelem legfontosabb problémáiról: egyebek mellett a kóbor kutyák befogadásáról és a pirotechnikai szabályokról.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott a kormány közösségi oldalán közzétett videóban úgy fogalmazott: sikeres volt az online állatvédelmi párbeszéd, több mint 250 ezren mondták el véleményüket a felelős állattartásról szóló 13 kérdésre. A kormány mindkét témakörben fontos döntéseket kíván hozni, ez pedig azt jelenti, hogy a többi konzultációhoz hasonlóan ez sem marad következmények nélkül.

– Szülőként hatalmas a felelősségünk abban, hogy milyen generációt nevelünk a jövő számára. Az egyik legfontosabb, amire gyermekeinket taníthatjuk, a tisztelet. Tisztelni másokat és a Föld minden egyes építőelemét, a növényeket és az állatokat is – fogalmazott Horváth-Mester Anita állatorvos. – Itt lyukadunk ki az állatvédelemnél, amely ennek az egész felfogásnak csak egy apró, de igen jelentős építőköve. Állatorvosként egyre többször tapasztalom az emberek jóindulatát. Egyre többen fogadnak örökbe elárvult jószágokat, próbálnak segítségére sietni sérült vadállatoknak. Ennek tudatossá tétele, a valódi okok megszüntetése volna valójában az igazi állatvédelem – mondta.

Egy olyan társadalom, amely nem ismeri a kóbor állat fogalmát, mert felelősségteljesen neveli kedvencét. Egy olyan társadalom, ahol ismerjük azt, ami körülvesz minket és tisztelettel, alázattal bánunk vele, legyen az ember, állat vagy „csak” egy kő, mely alatt az élet ezerféle megnyilvánulása megtalálható – fejtette ki az állatorvos.

– Bízom abban, hogy a konzultációnak érdemi eredményei lesznek. A törvényhozók ezt követően mielőbb napirendre tűzik ezt a témát és a negyedmillió válaszadó véleményét figyelembe veszik – fogalmazott Tóth Hajnalka, a Befogad-lak Állat- és Természetvédő Közhasznú Alapítvány önkéntese. – Véleményem szerint az egyik legfontosabb lépés az ivartalanítás szorgalmazása lenne. Amennyiben nem születnének meg azok a kiskutyák, amelyek senkinek sem kellenek, kevesebb lenne a kóbor ebek száma is. Sajnos ezen a téren hazánkban, elsősorban Nógrád megyében nagyon elkeserítő a helyzet.

Mint mondta, az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek támogatása szintén égető probléma, hiszen jelenleg csak a felajánlott adó 1 százalékából van bevételük, ami évről évre kevesebb. Tapasztalataik szerint amióta az adóhatóság készíti el az emberek adóbevallását, sokan elfeledkeznek a felajánlásról.

Majd’ 24 ezer kutyát tartanak nyilván

– Az állatvédelemről szóló törvény alapján az ebösszeírás önkormányzati feladatkör, melynek legalább három évente szükséges eleget tenni – tájékoztatott dr. Imre Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztálya Járványügyi és Állatvédelmi Osztályának vezetője. – A megyében tartott kutyák számáról a veszettség elleni védőoltás igazolására szolgáló matricák állatorvosok általi igénylése ad közelítő adatot. Ez a szám 2020-ban 23.880 volt. Az adat azért közelítő, mert sajnos még mindig vannak felelőtlen gazdák, akik nem oltatják állataikat. Néhány évtizeddel ezelőtt az említett érték 30–32 ezer között mozgott Nógrád megyében. A kormány és a kormányhivatal elkötelezett az állatvédelem ügye iránt. Az online kérdőív eredményei megjelennek majd a nemzeti állatvédelmi programban – közölte portálunkkal a kormányhivatal.