Elkezdődött a nagyböjt: a járvány alatt is bármikor gyóntatnak Szentkúton

– Hogy böjtölnek a ferences szerzetesek Szentkúton?

– Nálunk minden péntek böjti nap, akkor húsmentesen étkezünk és nem fogyasztunk alkoholt. A nagyböjtben, az étkezésen túl, ki milyen önmegtagadást határoz el, az mindenkinek egyéni döntése. Van, aki kevesebbet beszél, van, aki többet imádkozik, vagy többet segít itt-ott.

– Mit javasol, miről érdemes lemondani, amely segíti a megtisztulást?

– A TV és az Internet visszaszorítása, beleértve a Facebook-ot, Twitter-t, stb. biztosan nem árt. De érdemes lehet célként kitűzni azt is, hogy hasznosabban használom fel az időmet, hogy ne folyjak szét. Akár feljegyezhetjük magunknak nap végén, ez mennyire sikerült. 40 nap után pedig ránézhetünk, honnan hová jutottunk.

– Hogy kezdjen hozzá, aki még soha nem böjtölt?

– Egy megkeresztelt, katolikus ember számára a böjt szorosan összefügg az ő istenkapcsolatával és a böjtöt nem csupán a mai divatos értelemben vett testi tisztuló folyamatnak veszi, hanem a lelkével is foglalkozik. A lélek megtisztulásának pedig a módja, ha Istennel rendbe teszi a dolgait. Vagyis a böjt folyamán elvégzi a húsvéti szentgyónását. Ha erre jól föl tud készülni és rászánja az időt, akkor egész biztos, hogy ez hozzásegíti őt abban, hogy a lelki tisztulása el tudjon indulni.

– Elég a negyven nagyböjti nap alatt egyszer meggyónni?

– Attól függ, ki milyen állapotban van. Azt írja elő az anyaszentegyház öt parancsolata, hogy évente legalább egyszer, húsvét táján gyónjál. De adódik, hogy nagyobb a baj, több a probléma, akkor nyugodtan lehet többször is. Akár hetente is, ha szükséges.

– A böjti időszak alatt gyakrabban gyóntatnak az atyák Szentkúton?

– Ide bármikor lehet jönni. Van ügyeletesi rendszerünk, mindig van egy pap hármunk közül, aki, ha napközben felkeres bennünket valaki, meggyóntatja. Nyilván mi is azt preferáljuk, ha ez vasárnapokon fél 9-től vagy fél 11-től, a szentmisék előtt és alatt történik. Ugyanakkor nem csak a gyónás áll rendelkezésre, mint lehetőség. Ha valaki úgy érzi, szeretne szintet lépni, lelki vezetőt is kereshet magának. Manapság úgy szokták hívni az ilyen szakembereket, hogy coach. Azonban ennek van egy nagyon régi, keresztény formája, amit lelki vezetőnek hívnak. Ő segíti az embert az Isten felé vezető úton. Erre is van kapacitás Szentkúton. Ez abban különbözik a szentgyónástól, míg az utóbbi az mindig egy keresztmetszeti, adott élethelyzet problémáit igyekszik megoldani, a lelki vezetés egy folyamatot kísér, reflektál, visszanéz.

– Mi történik, ha nem sikerül betartani, amit elhatároztunk?

– Ne határozzunk el túl sokat. Legyünk szerények és csak kisebb lépésekben haladjunk. Olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyeket sikerül is megvalósítanunk. Ha mégsem megy, az sem tragédia, akkor menet közben is lehet rajta változtatni. Ezért is jó a lelki vezető, hogy az ilyen helyzetekben ott legyen.

– Hogyan segíti a kegyhely a böjt, a húsvéti ünnep mélyebb megélésében és mik a lehetőségek a korlátozások alatt?

– A lelki vezetésre, beszélgetésre mindig van lehetőség, hétfő kivételével. A lelki gyakorlataink most elmaradnak, de mint minden évben, úgy idén is, függetlenül a járványhelyzettől, megtartjuk a szent háromnap lelkigyakorlatát. Április 4-ére esik idén húsvét. Előtte való vasárnap, március 28-án tartjuk a virágvasárnapot, amikor megemlékezünk Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Ezzel kezdődik a nagyhét, amelynek első három napja csöndesebb. Aztán jön nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, a szent három nap. A templomba járóknak érdemes úgy szervezni az életet, hogy ezen a három napon eljussanak az esti szertartásokra. Ez hozzátartozik a húsvét teljességéhez. Ekkor kicsit hosszabbak a szentmisék, mint normál esetben és különbözik a struktúrájuk is, de nagyon jól összefoglalják az ünnep lényegét. Tehát lelkileg átélni akkor lehet húsvétot, ha ezen a szent három napon részt veszünk. Erre Szentkúton szeretettel várunk mindenkit, olyanokat is, akik ritkábban járnak templomba. Őket segíti, hogy a szertartás közben magyarázzuk a történéseket.