Fokozott ellenőrzéssel küzdenek az illegális „agancsozás” ellen Nógrád megyében

A gímszarvasok jellemzően február és április között, míg a dámok április-május hónapokban hullajtják el trófeájukat. Ebben az időszakban az erdőt járva a túrázók is könnyen bukkanhatnak a földön heverő agancsokra. Osztrozics Dóra, az Ipoly Erdő Zrt. kommunikációs vezetője azonban kiemelte: az erdőjárók gyönyörködhetnek a szarvasok egykori fejdíszeiben, képet is készíthetnek róla, de ne vigyék haza.

– Az agancsot mindenképpen a helyszínen kell hagyni, különben akaratlanul is bűncselekményt követünk el. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi törvény értelmében ugyanis a hullott agancs a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezet tulajdona – hangsúlyozta Osztrozics Dóra.

A szarvasok fejdíszeinek összeszedése csak abban az esetben megengedett, ha a gyűjtő írásos engedéllyel rendelkezik.

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára elmondta: meghatalmazásokat a vadászatra jogosultak adhatnak ki.

– Az illegális agancsgyűjtéssel nagy károkat okoznak az emberek, főleg azért, mert a tevékenységükkel zavarják a vadállományt. A szarvasok éjszaka és hajnalban táplálkoznak, és mivel kérődző állatok, így napközben nyugalomra van szükségük. Amennyiben a pihenő nagyvadat folyamatosan zavarják, nem tudja megemészteni az elfogyasztott táplálékot, emiatt pedig állandóan éhes lesz. A legnagyobb gondot talán nem is a kirándulók jelentik, hanem sokkal inkább azok, akik csapatokba szerveződve, kutyákkal képesek akár űzni is a vadat. Sajnos, nem egy szerencsétlenséghez vezetett már, hogy az illegális agancsgyűjtők a forgalmas országút felé vagy éppen rá hajtották a vadat. Ez nagyon balesetveszélyes – mondta a megyei vadászszövetség elnöke.

Szabó László azt is elárulta, hogy a trófeák engedély nélküli gyűjtésének visszaszorítása céljából a hivatásos vadászok fokozottan ellenőrzik területeiket. Emellett a szövetség együttműködik a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal is. Az egyenruhások például az erdőközeli utak szélén parkoló autókat és vezetőiket ellenőrzik. Amennyiben az intézkedés során agancsot találnak a gépjárműben vagy annak tulajdonosánál, akkor elkérik a gyűjtési engedélyt. Az igazolás hiányában az illető illegális gyűjtőnek, míg tette lopásnak minősül.

Szabó László véleménye szerint csak az jelentene tartós megoldást, ha a vadásztársadalom a kezébe venné az agancspiacot.

– Úgy gondolom, hogy a vadászatra jogosultakon felül valamelyik szervezetnek, például a védegyletnek kellene magára vállalnia a feladatot. Azzal, hogy a vadászatra jogosultak csak az engedéllyel rendelkező gyűjtőktől vennék át az elhullajtott szarvasfejdíszeket, vissza lehetne szorítani a feketekereskedelmet. Így a vadásztársadalomban maradhatna az agancsok értékesítéséből származó bevétel – hangsúlyozta Szabó László, aki azt is kifejtette: a túrázók is segíthetik az illegális „agancsozás” megfékezését azzal, hogy jelzik a helyi vadászatra jogosult felé, ha gyanús esetet észlelnek.

Milliós büntetést kaphat a tolvaj

Az illegális „agancsozás” bizonyos esetekben vadvédelmi bírsággal is sújtható. Például egy szarvas agancsának leverését célzó szándékos hajtásért a kiszabható bírság összege 50 ezertől akár 1 millió forintig is terjedhet. A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység akadályozása esetén a büntetés 100 ezer és 5 millió forint között mozoghat. A hullajtott agancs jelenlegi piaci értéke a 79/2004. FVM rendeletben foglaltak szerint kilogrammonként ötezer forint körül mozog. A földre került szarvasfejdíszek pénzben kifejezett értéken túl fontos – az adott egyeddel vagy az állománnyal kapcsolatos – információval is szolgálnak a vadgazdálkodók számára. A gím- és a dámszarvasok fejdíszéből a kézművesek különböző dísztárgyakat szoktak faragni, míg az agancsból készült őrleményt a távol-keleti országokban potencianövelőként tartják számon.