Nehezen ment a betakarítás a Nógrád megyei kukoricatáblákon

Idén szűkebb hazánk gazdái 4437 hektárnyi szántóföldet vetettek be kukoricával, amely terület 95 százalékán már a betakarítási munkákkal is végeztek.

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke elmondta: a megyében a szántóföldi növények sorában – a lucernát nem számolva – a negyedik legnagyobb vetésterülettel bír a tengeriként is ismert haszonnövény.

– A kukoricánál komoly problémát jelentett a tavasszal jelentkező aszály. A kelés hiányos volt, akadtak olyan területek, ahol újravetették a kukoricát. Emellett arra is volt példa, hogy a kitárcsázás után inkább pihentetették a táblát. Később, az eső megérkezése után normalizálódni látszott a helyzet. Az állomány a legtöbb helyen egyöntetűvé vált, illetve néhány területen egész kedvező képet mutatott. Ahol időben beindult a kukorica fejlődése, ott jó, akár 6–8,5 tonna hektáronkénti termésátlagra lehetett számítani. Ezzel szemben, ahol későn kelt a növény, ott akár a hektáronkénti 3,5 tonnás átlagot sem tudta elérni a termés mennyisége. A szórás persze igen nagy volt, például a csapadék rendkívül egyenlőtlen területi eloszlása miatt – mondta Szandai József.

Hozzátette: a gazdáknak folyamatos problémát jelentett a kukoricaállományokban okozott vadkár. A hívatlan erdőlakók nem csak a terméskiesés szempontjából okoztak fejfájást a mezőgazdasági szakembereknek. A vadak által lelegelt növények helyén természetesen megindult a gyomosodás, így például a parlagfű-mentesítés nem volt egyszerű feladat.

– Idén a vírushelyzet sem könnyítette meg a gazdák dolgát, még fokozottabb ellenőrzéssel és komolyabb bírságokkal is szembe kellett nézniük. A betakarítási munkákat a nagy mennyiségű csapadék folyamatosan hátráltatta, így a nehéz gépeket nem bírta el az ázott talaj. A borús, ködös időben a kukoricaszemek nem veszítettek a nedvességtartalmukból, ezért betakarítás után a gazdáknak szárítaniuk kellett a termést. A megyei termésátlag a betakarítás végéhez közeledve 7,2 tonnára rúg hektáronként, amely érték 0,4 tonnával magasabb a tavalyinál. Ugyanakkor minél később történik a maradék terület betakarítása, annál nagyobb az esély az átlag további csökkenésére – hangsúlyozta az Agrárkamara megyei elnöke.

Tavaly a nedves szemeket úgy 40 ezer forintért vették át tonnánként a felvásárlók, idén alig pár ezer forinttal adhatnak többet az akár 30-35 százalékos nedvességtartalmú kukorica tonnájáért. A szárított tengeri esetében tavaly 50 ezer forintot is kaphattak a gazdák tonnánként, most ez elérheti az 57-60 ezer forintot is. Szandai József ugyanakkor kiemelte: az idén tapasztalható magasabb felvásárlási ár még nem ad különösebb okot a gazdáknak az elégedettségre, mivel a bevételi többlet legfeljebb a felmerülő pluszköltségek – például a szárítás vagy a szállítás – megtérítésére lesz elegendő.

Vontatottan zajlottak az aratási munkák a csapadék miatt

Mosó Roland szécsényi gazdálkodó nem emlékszik az ideinél rosszabb őszre és kukoricaaratásra sem. – A tavaszi aszály miatt a növényállomány rosszul kelt. A szemek nem egyszerre értek be, illetve a nedvességtartalmuk jóval magasabb volt a kívánatosnál. Ezért a betakarítás elején a felvásárlási árak elég nyomottak voltak. Jelenleg már jó irányba kezdenek elmozdulni, ami ugyan kedvező, de a nyereségességhez még kevés. Az esős időjárás miatt az aratás is vontatottan zajlott, a többtonnás gépek nehezen mozogtak a sáros talajon. Úgy tudom, hogy a bevezetett kijárási tilalom alól kivételt jelentettek a termelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodók. Persze mindenki igyekezett időben hazaérni, így ez sem kedvezett a betakarításnak – mondta Mosó Roland. Hozzátette: a betakarítás időbeni elcsúszása hátráltatta a gazdákat például az őszi búza elvetésében, ami akár 50 százalékos terméscsökkenést jelenthet jövőre az őszi vetésű növények esetében.