Kevesebb vadat lőttek ki a járványhelyzet miatt megyeszerte

A vadgazdálkodást is hátrányosan érintette a Covid–19-járvány. Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kifejtette: az óvintézkedések és korlátozások már év eleje óta hatást gyakorolnak a megyei vadgazdálkodásra.

– A vadászati év alatt – a gazdasági évtől eltérően – a márciustól a következő esztendő februárjáig terjedő időszakot értjük. A tavasszal bevezetett óvintézkedések és a Maradj otthon program nemcsak a társas, hanem az egyéni vadászatokat is érintette. Nógrád megyében sok szépkorú vadásztársunk van, akik nagyon felelősségteljesen megfogadták a járványügyi tanácsokat, azok feloldásáig nem hagyták el otthonukat és nem vadásztak. Emiatt azonban kevesebb vad került terítékre, az egyesületek árbevétele is csökkent.

Ugyanezért több vadkárt jeleztek a földekről a gazdák, így a vadászatra jogosultak kiadásai megnövekedtek az előző évekhez képest. Ezentúl az őzbakvadászatra sem tudtak már külföldi vendégeket fogadni, holott ők jellemzően magasabb árat fizetnek a lőtt vadért, mint egy magyar bérvadász – mondta Szabó László.

A szakember, aki egyben a vadászkamara Nógrád megyei titkára is, hozzátette: az amúgy sem rózsás helyzetet csak tovább nehezítette a szűkebb hazánkat is elérő afrikai sertéspestis (ASP) vírus.

„Vadászati szempontból Nógrád fő bevételi forrása a vaddisznóhajtás”

– Vadászati szempontból Nógrád egyik fő bevételforrása a vaddisznóhajtás. Idén nagyon sok vaddisznó elpusztult az ASP-ben, ami további bevételkiesés. Jelenleg csak a megye nyugati részén van néhány olyan vadászatra jogosult, amelyik még nem esik szigorúan korlátozás alá. A megpróbáltatásokkal teli tavasz után az ősz sem kecsegtetett semmi jóval. Sem a gím, sem a dám főidénye alatt nem fogadhattunk külföldi vendégvadászokat. A helyzetet tovább rontotta, hogy a járvány miatt a szállodák forgalma – különösen a külföldi turisták száma – csökkent.

A vendéglátóhelyek kevés vadhúst vásároltak, az árak drasztikusan csökkentek.

– Úgy gondolom, hogy az eddig felsorolt tényezők gazdaságilag nagyon megviselik majd a vadászatra jogosultakat, jó részük idén legfeljebb az önfenntartás költségeit tudja majd fedezni. Ha a járványhelyzet áthúzódik a következő vadászati évre, akkor várhatóan már mínuszba fordulnak a költségvetések. Ez oda vezethet, hogy a társaságok felbomlanak, nem folytatják tovább a vadgazdálkodást – hangsúlyozta. – A társaságokat jelenleg a diagnosztikai kilövések, azaz a fertőzött és szigorúan korlátozott területeken elejtett vaddisznók után járó kártérítés tartja életben.

Mivel idén az óvintézkedések miatt a megszokottól kevesebb alkalom nyílt a vadászatra, így terítékre is kevesebb vad került, valószínűleg az idei kilövési tervszámokat sem lehet majd megvalósítani. Szabó László szerint az érdekképviseletek feladata lesz, hogy ezért a vadászatra jogosultakat ne büntessék meg emiatt, hiszen mindez nem a vadászok, hanem a vis maior járványügyi helyzet miatt következett be.

Óvintézkedések mellett tartják a társas vadászatokat

A november 11-én bevezetett járványügyi korlátozások, úgymint az este nyolc óra utáni kijárási tilalom, megnehezíti például az éjszakai vadászatok megtartását. Rendes körülmények között ezek jelentik a vadkárelhárítás legjobb módját. – A kormányzat lehetővé tette, hogy egy külön engedéllyel a vadászok a kijárási tilalom alatt is elláthassák a kötelező feladatokat. Így például elvégezhetik a diagnosztikai kilövéseket, illetve az elejtett állatot is elszállíthatják a vadátvevő helyre. A már betervezett társas vadászatok – a járványügyi előírások betartása mellett – megrendezhetők. A közös eligazításon a szájmaszk használata és a másfél méteres védőtávolság betartása természetesen ilyenkor is kötelező. A vadászterületen a lőállások több száz méter távolságra fekszenek egymástól, így ott már nem jelent veszélyforrást a társaság – hangsúlyozta Szabó László, aki arra is kitért, hogy a vadászatok utáni közös vacsorák idén biztosan el fognak maradni.