Páratlan népdalkincseket tart életben a közösség Palotáson

Már a második Nógrádikum díjjal tüntették ki a települést a közelmúltban, amelyre méltán büszkék a helyiek.

Szabó Mihály polgármester elmondta: örömmel töltötte el az elismerés és az, hogy a falu neve olyan híres emberrel köthető össze, mint Kodály Zoltán, a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb egyénisége.

A település vezetője emellett hálás Polonkai Katalinnak és Ambrus Nándornénak, akik óriási kutatómunkával gyűjtötték össze a dalokat.

– A településen régóta él a népi kultúra szeretete és ápolása. Különböző helyi szervezetek éltetik a hagyományokat, hiszen egyebek mellett néptánccsoport, nyugdíjasklub és nótakör is működik Palotáson. Kodály Zoltán 1922-ben, július 29-én járt a faluban, amely során három adatközlőtől, vagyis énekestől 14 dalt jegyzett le – mondta Polonkai Katalin, a helyi művelődési ház vezetője.

Hozzátette: az összegyűjtött dalok között két karácsonyi is volt. Egyik, a sokak által ismert Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű ének, amelyet az ismert dallammal, de más szöveggel adott elő az akkor 48 éves Berkes Mihály, akinek leszármazottai a mai napig a település lakói. A másik dal a Régi karácsonyi köszöntő volt, amelyet a 63 éves Szita János énekelt el.

A művelődési ház vezetője kiemelte, hogy a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalok szerves részeivé váltak a karácsonyváró, közösségi ünnepeknek az intézményekben, valamint a vallási és a civil közösségekben egyaránt.

– Ez nagy büszkeségünk, a gyerekeknek, a felnőtteknek és az időseknek is, hiszen olyan híresség járt nálunk, akire mindenki felnézhet. A fiatalok is nagy örömmel ismerik meg a dalokat, amelyeket be is mutatnak egy-egy ünnepségen – közölte Polonkai Katalin.

Ambrus Nándorné, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub és a nótakör vezetője elmondta, hogy számára minden fontos, ami Palotással kapcsolatos. Nemcsak megismeri a hagyományokat, de kutatja is azokat, és arra törekszik, hogy továbbadja tudását.

– Jó néhány évvel ezelőtt kutatómunkába kezdtem és megtaláltam Kodály Zoltán kéziratát. Akkor jöttem csak rá, hogy a Kiskarácsony kezdetű dalt jegyezte le, amelyet kis koromban nekem is énekelt a nagymamám, de még másként, az eredeti szöveggel – idézte fel Ambrus Nándorné.

A vezető hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasklubban is elmesélte, hogy mekkora értékkel bír a település, és milyen fontos annak ápolása. Éppen ezért műsort is készített a téli ünnepre, majd megtalálta a második karácsonyi dalt is, amelyet szintén beépített az előadásba. Azóta hagyománnyá vált a faluban, hogy több eseményen is elénekelik a népdalokat.

– Nagy boldogsággal töltött el, amikor megtaláltam a kéziratokat, de sajnos eleinte nem tudtuk előadni, hiszen szakember kellett hozzá, hogy megtanuljuk. Sturmann Jenőné zenepedagógus, népzenész segített abban, hogy megismerjük a dalokat, így mostanra dalcsokorrá kötve adjuk elő az énekeket, ezáltal is színesítve a település rendezvényeit – fűzte hozzá Ambrus Nándorné, aki a jövőben ezeket a népdalokat nemcsak a faluban, de megyeszerte is szeretné népszerűsíteni.

A kulturális alap is támogatja a helyi hagyományok éltetését

Polonkai Katalin úgy véli, az utókornak kötelessége életben tartani ezeket a népdalokat Kodály Zoltán és az elődök iránti tiszteletből, a jövő generációja lelkének és kultúrájának gazdagítása, valamint a közösség erősítése érdekében. A népdalok mellett fontosnak tartják azt is, hogy az emberek megismerjék a magyar kultúra kiemelkedő személyiségének munkásságát, népdalgyűjtő, zeneszerző és zenepedagógiai tevékenységét. Éppen ezért nemrég pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amely során támogatásban részesültek. A kapott összegből tablót szeretnének készíteni, amelyen mind a 14 dalt feltüntetik. A tabló egy állandó helyre kerülne a művelődési házban. Ezenkívül egy kiállítással kibővített ismeretterjesztő előadást is szerveznek majd szakemberekkel. A tervek között szerepel még, hogy egy kiadványt is készítenek, valamint egy koncertet is szeretnének megvalósítani.