Trófeaerdő mutatta be Szentkúton a vadgazdálkodást

Bajnai Csaba, a rendező Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének vezetője a Nool.hu-nak elmondta, hogy a terület 24 vadászatra jogosultja közül 19 elhozta Szentkútra a bőgésben elejtett gím-, illetve a mustráig meglőtt dámbikák trófeáit. Utóbbi vadfaj üzekedése, a barcogás még tart, így ez idő tájt még terítékre kerülhet több példány is. A két korábbi mustrához képest idén több trófeát láthatott a közönség.

– A szemlén 193 trófeát állítottunk ki, közülük 156 gím. A 24 területen összesen 226 gímbika került terítékre, a bírálaton 95 kapott érmet. Három arany-, 22 ezüst-, 70 pedig bronzérmes lett, ami 42 százalékos arány.

A gímbikák vadászidénye január 31-ig tart, viszont. Mivel azonban a bőgésben kerülnek puskavégre a golyóérett egyedek, az érmesek aránya az idény végére csökkenni fog.

A megnyitón páter Orosz Lóránt, a kegyhely igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, felidézve Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje történetét. Bajnai Csaba a szemlén kiállított trófeákról adott tájékoztatást, kiemelve, hogy a vendégeknek lehetőségük nyílik a szakmai eszmecserére is.

Zám Zalán, a 202-es számú Nógrád-Cserháti Vadgazdálkodási Tájegység fővadásza azzal kezdte, hogy hivatásos vadász kollégái számára az elmúlt másfél hónap megfeszített munkával telt. Nehezen indult a bőgés, a barcogást pedig az októberben lezúduló esők hátráltatták. A szakemberek így is helytálltak, a csak egy-két-három napra érkező vendégek szép élményekkel és trófeákkal gazdagodtak.

A közönség szavazhatott is a gím- és a dámtrófeákra, golyóérett, valamint torz kategóriában. A többség tetszését egy, a Bagolyirtás Vadásztársaság területén magyar vadász által elejtett, 10,66 kilós gímbika trófeája nyerte el. A torz gímtrófeák kategóriájában az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Erdészetének hivatásos vadásza, Tóth Norbert vitte el a pálmát. A dámok között mindkét kategóriában a Csente Vadásztársaságnál lőtt példány lett az első. Bertalan Zoltán hivatásos vadász kíséretében ugyanaz a hazai vadász ejtette el mindkettőt.

Garábon állt a szent első monostora

A Hubertusz-misét páter Fejes Antal mutatta be a szabadtéri misézőhelyen; a trófeaszemle megnyitójára ravatalra helyezett dámbikát is az oltár elé vitték a szertartás idejére.

Fejes Antal szentbeszédében kifejtette: Isten az emberre bízta a teremtett világot, hogy ápolja, gondozza, vigyázzon rá, szedje a gyümölcseit is – de persze ne tegye tönkre. Ő is szólt Szent Hubertuszról, kiemelve, hogy a légvonalban nem egészen tíz kilométerre eső Garáb község 1170 körül épült premontrei monostorát a vadászok védőszentjének tiszteletére szentelték fel. Bár a monostor elpusztult a török időkben, ez Szent Hubertusz tiszteletének első ismert magyarországi emléke. Bizonyára az erdős vidék vadállománya, vadászati lehetőségei is közrejátszottak a névválasztásban.