Koltai Róbert egyik sikerfilmjéről beszélgetett a salgótarjáni nézőkkel

Mint közismert, a helyi színház 2012-es létrejöttekor felvette Zenthe Ferenc nevét, aki Salgóbányán, 1920. április 24-én látta meg a napvilágot s 2006 júliusában távozott az élők sorából. A legendás, mindenki által szeretett színművész születésének idei centenáriuma tiszteletére a helyi társulat Zenthe 100 címmel az ünnepelthez méltó gazdag, színes programsorozatot állított össze. A tervek megvalósítását néhány hónapra megszakították a vírusjárvány okozta korlátozások, de számos elképzelést sikerült, illetve sikerül megvalósítani.

Ezek egyike az Apolló Mozival közösen szervezett Zenthe filmnapok című eseménysor. Az ingyenes vetítések keretében szeptemberben látható volt és októberben még lesz néhány olyan film, amelyben Zenthe Ferenc is szerepelt. Ezek egyike a Csocsó, avagy éljen május 1-je!, amelynek Koltai Róbert volt az egyik forgatókönyvírója – a másik Nógrádi Gábor –, rendezője és nem mellesleg a címszereplőt, a Csocsónak becézett, különös sorsú Csomai Gusztávot meg is formálta benne.

Koltai Róbert filmrendezői pályafutása a Sose halunk meg című 1993-as családi vonatkozású művel kezdődött, majd az 1996-ban a Szambával illetve ’97-ben a Kern Andással közösen forgatott A miniszter félreléppel folytatódott. A 2001-ben készült Csocsó… hátterében ugyancsak bőven vannak személyes vonatkozások, minthogy az 1950-es évekbeli Acélváros – a cselekmény helyszíne – valójában a mai Dunaújvárosra, az akkori Sztálinvárosra hajaz. Arra a mesterségesen fejlesztett városra, a már-már gigantomániás nehézipari központra, ahol a rendező gyermekkorának nyolctól 13 éves koráig eső részét töltötte.

Mint a minapi vetítést követő közönségtalálkozón Koltai Róbert elmondta, édesapját a fővárosból odahelyezték sportvezetőnek. Az volt a feladata, hogy mielőbb bejuttassa a helyi futballcsapatot az NB I.-be. Ezért is kap olyan nagy hangsúlyt a filmben egy futballmérkőzés is. Az egész alkotás kivételesen jól sikerült szatírája a Rákosi-korszak legnehezebb, ötvenes évek eleji szakaszának. E a mai szemmel nézve szinte hihetetlen túlzásokkal teli korszak egyik legsikeresebb karikatúrájának tartják a művet.

Koltai Róberttel pályatársa, Kántor Zoltán, a Zenthe színház társulati tagja beszélgetett. Sok más téma felvetése mellett megkérdezte például azt, hogy miként alakult ki a film színészstábja. Bár már két évtizeddel ezelőtt is létezett szereplőválogatás, neki határozott elképzelése volt arról, hogy kikkel – így mások mellett Gáspár Sándorral, Máté Gáborral, Pogány Judittal, Stohl Andrással – akar forgatni, hogy azokról az úgymond nehéz időkről a számára filmes anyanyelvnek tartott abszurd keretében megfogalmazva kinevettetett, de egyszersmind hiteles kép alakuljon ki a közönségben. Számára természetes volt, hogy a párttitkár Tokajba visszavágyó apósának szerepét Zenthe Ferencre ossza, aki utánozhatatlan empátiával formált meg egy úgynevezett kisembert. Koltai Róbert csaknem húsz esztendő távlatából is kiemelte Máthé Tibor operatőr minőségi munkáját és Miklós Mari vágó szerepét.

A vendég nézői kérdésre válaszolva említette, hogy színházi szerepei mellett van még megvalósításra váró filmterve is.

Zenthe-filmsorozat az Apollóban

Zenthe Ferenc születésének idei centenáriumán az Apolló Moziban hat olyan filmet tűztek műsorra, amelyben szerepelt a legendás színművész is. A Föltámadott tenger, a Csocsó, avagy éljen május 1-je! és a Jób lázadása már látható volt. Október 1-jén játsszák a Gábor diákot, október 8-án pedig a Rákóczi hadnagy-át. E csütörtöki napok mindegyikén 18 óra 15 perckor kezdődnek a vetítések. A Zenthe-filmnapok programjai ingyenesen látogathatók. Jegyek a Fő téri városi jegyirodában és a Tesco Áruház Zenthe-pontján igényelhetők.