2020.08.18. 07:00
Vadgesztenyefronton harcban áll Nógrád megye
A köztereken úton-útfélen találkozunk egyik legszebb díszfánkkal, a vadgesztenyével. Keskeny, boltozatos koronájával, ívesen lehajló ágaival, májusban nyíló nagy, fehér virágbugájával az egyik legszebb hazai parkfánk. Aki nyitott szemmel jár, azt is észreveszi, hogy évről évre augusztusra már őszi képet mutat a lombkoronájuk, idő előtt elveszítik leveleiket, a fák fokozatosan legyengülnek...
Balassagyarmaton is felüti fejét a betegség a nyár második felére – mutatja Dénes Andrea parkfenntartás-vezető
Forrás: NMH
Fotó: T. A
A jelenséget a vadgesztenyelevél-aknázómoly okozza, amely komoly veszélybe sodorja ezeket a gyönyörű fákat.
Talán túlzás nélkül kijelenthetjük, a vadgesztenyefákat mindenki ismeri és szereti. Ez a városaink patinás, ódon fasorait díszítő impozáns növény rügyfakadástól lombhullásig sokakat megörvendeztet szépségével. Tavaszi virágzása idején hatalmas bokrétához hasonló a megjelenése.
– A fehér virágú vadgesztenyefák aknázómoly nevű kártevője mára egész Európában elterjedt, és hatalmas károkat okoz azzal, hogy lerágja a gesztenyefák leveleit – nyilatkozta portálunknak Dénes Andrea parkfenntartás-vezető, a balassagyarmati GAMESZ munkatársa. Többféle módon küzdünk ellene: elsősorban mechanikai módon próbáljuk elpusztítani. Mivel a lehullott avarban báb alakban áttelel, fontos, hogy a lehullott leveleket maradéktalanul összegyűjtsük és elégessük. A januártól életbe lépő avarégetési rendelet ezzel egy érdekes problémát vet fel, mivel a gombák és más kórokozók elpusztítására ez a leghatékonyabb módszer.
Dénes Andrea hozzátette, a másik lehetőség a kémiai védekezés, azaz a permetezés. Az aknázómolynak több nemzedéke van, ezért tavasztól őszig többször kellene permetezni ezeket a fákat. Ám a permetezőszer is és a munkálatot végző cégek munkadíja is igen drága. Általában hivatásos, növényvédelmi munkát kivitelező vállalkozóval végeztethető el a munka, aki magasnyomású permetezőgéppel tudja a fakorona csúcsára is eljuttatni a növényvédő szert. Balassagyarmat városa például eddig még nem engedhette meg magának a vadgesztenyefák permetezését. Szakemberek javaslata, hogy a fehér virágú vadgesztenyefákat próbáljuk meg fokozatosan piros virágúra lecserélni, mert azt nem támadja meg.
A szécsényi Gesztenyéskert vendéglő az udvar fáiról kapta a nevét. A korábbi tulajdonos, Doman László már évtizedekkel ezelőtt próbálkozott egy harmadik módszerrel, az injektálással, hogy a majdnem százéves fákat megmentse. Mivel idős fákról volt szó, mára több elpusztult közülük, de közel másfél évtizeddel sikerült meghosszabbítani az életüket. A fainjektálás során a szakemberek speciális tűvel a fák törzsébe juttatják a rovarölő szert, ami a fatestben a gyökér felől a lombkorona irányába szállított vízzel keveredik és így a fa leveleibe is eljut a nedvkeringés segítségével, és a fa teljes koronájában szétoszolva a lárvák pusztulását okozza. Védő hatása a teljes vegetációs időszakra biztos, gyakran még a következő évre is.
Gyógyír számos bajra a hatóanyag
A vadgesztenyének nemcsak a termése, hanem a levele, a kérge és a virága is igen hasznos hatóanyagokat tartalmaz. A növény virágaiban és leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, a fa kérgéből nyert vegyületeket pedig fényvédő krémek és napolajak előállításában használják. Manapság a vadgesztenyét főleg krémként, tinktúraként, teaként vagy gyógyfürdőkben alkalmazzák. A vadgesztenyefa terméséből kinyert eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra. Erősíti az érfalakat, csökkenti az esetleges érgyulladásokat, ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. Régen a vadászterületekre is sokfelé ültették: a nagyvad szívesen fogyasztja a termést, amelynek tannintartalma megelőzi a kora tavaszi hasmenést.