Vészesen fogynak a fecskék, bírságolják a fészekleverőket

Tévesen kering a köztudatban az az információ, amely szerint áprilisig leverhetőek a fecskefészkek. Amennyiben hatósági engedéllyel rendelkezik valaki az illetékes kormányhivataltól, akkor is csak nagyon indokolt esetben van lehetőség a fészkek eltávolítására.

Egy átépítés vagy felújítás kapcsán adhatnak erre engedélyt, amihez gyakran szakértői véleményt is kérnek. Ebben a helyileg illetékes nemzeti park működik közre. Amennyiben engedélyezik a fészek eltávolítását, az átalakításnak úgy kell megtörténnie, hogy a végén az épület ugyanúgy alkalmas legyen a fészkelésre.

– A fenti intézkedésekre azért van szükség, mert a fecskék száma vészesen fogy hazánkban. A molnárfecskék és a füsti fecskék állománya az elmúlt két évtizedben a felére fogyatkozott – fogalmazott Papp Ferenc, a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportjának elnöke, hozzátéve: – Ennek a sajnálatos helyzetnek több oka is van.

Mint mondta, a falusi állattartás eltűnése az egyik legnagyobb gond. A nyolcvanas években még minden háznál volt baromfi és disznó, de sok helyen tartottak birkát, kecskét és tehenet is. A fecskék jó fészkelőhelyet találtak maguknak az istállókban és a csűrökben, ahol senkit sem zavartak. A jószágok ürüléke vonzotta a különböző rovarokat és a légyféléket, amelyek nagyszerű táplálékul szolgáltak a madaraknak. Mára ez megváltozott, a falvak kezdenek átalakulni és lényegében kertvárosokká válnak, ami a fecskék szempontjából egyáltalán nem jó.

– A klímaváltozás is hozzájárul a tollasok fogyatkozásához. Ezek a madarak hosszú távú vonulók, akár Dél-Afrikáig is elrepülnek – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve:

– Akkor térnek vissza hazánkba és abban az időszakban költenek, amikor a legtöbb táplálék áll a rendelkezésükre. Az éghajlatváltozás következtében azonban mostanság előbb kezdődik a tavasz, így a fecskék érkezése már nem a táplálékcsúcs időszakára esik. Jószágitatók hiányában a száraz évszakokban a sár, mint építőanyag sem áll a tollasok rendelkezésre.

A rovarirtó szerek használata szintén veszélyeztető tényező. Ennek hatására a hártyás szárnyúak, például egyes méhfajok eltűnnek, leszűkül a fajkínálat, eltűnik a madarak táplálékbázisa.

Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy sok helyen leverik a fészkeket, vagy megakadályozzak azok épülését.

– Amennyiben magánháznál verik le a fészket, – hacsak a szomszéd nem jelenti – szinte soha nem jut a tudomásunkra – közölte Papp Ferenc, hozzátéve: – Társasházak felújításánál, panellakások szigetelése esetén már Nógrád megyében is fordultak engedélyért a hatósághoz a fészkek eltávolítására.

Mint mondta, Mátranovákon az önkormányzat a művelődési ház felújítása során úgy szigetelte az épületet, hogy kihagyta a fészkek helyét. Berkenyén pedig az orvosi rendelő átépítésénél a fészkek alá cirádás fecskepelenkát helyeztek. Különleges esetként említette az elnök, hogy Rétságon az ipari parkban egy munkagödörbe parti fecskék költöztek. A munkálatok csak a költés után folytatódtak.

Szabott már ki bírságot a hivatal

A Nógrád Megyei Kormányhivatal 2018-ban indított célzott kampányt a fecskék védelmében, amelynek részeként plakátok és figyelemfelkeltő tájékoztató anyagok készültek a témában. Ezeket a felhívásokat szűkebb hazánk minden önkormányzata megkapta, s a tapasztalatok szerint jó hatékonysággal jelentek meg az információk a településeken. Az elmúlt években volt példa arra, hogy a Nógrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi szakterülete bírságot szabott ki fecskefészek eltávolítása miatt, de szerencsére nem ez a jellemző. – A tájékoztató kampányoknak köszönhetően ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a lakosság egyre inkább felelősen jár el és kérelemben keresi meg a hatóságot, amennyiben fecskefészkeket kívánnak áthelyezni. Erre a jogszabályok alapján költési időszakon kívül, jellemzően az október elejétől március végéig tartó időszakban van lehetőség – tájékoztatta portálunkat a kormányhivatal.