Garázsteleppel könnyítenék a parkolást a salgótarjáni Kemerovón

A véleményezési terv összesen négy salgótarjáni helyszín besorolás-módosításáról szól, ezek egyike a Kemerovó-lakótelepen építendő garázstelep területe. Salgótarján közgyűlése február végi ülésén hagyta jóvá a folyamat elindítását, most egy véleményezési terv készült, döntés még nincs.

Az egykori csokigyár területét „általános gazdasági terület” besorolásra javasolják módosítani a dokumentum szerint, a tulajdonos kérésének megfelelően. Az ingatlan 1497 négyzetméter területű kivett telephely, amely tavaly került egy gazdasági társaság tulajdonába. A cég a lakossági igények alapján a területet gazdasági céllal kívánja hasznosítani – olvasható a dokumentumban. A tervezett gazdasági célú területhasználatra a jelenlegi „intézmény” övezeti meghatározás nem alkalmas, a tervezett funkcióknak az „általános gazdasági terület” besorolás felel meg.

A dokumentum megállapítja, hogy a településrendezési terv módosításának városrendezési hatása pozitív, hiszen a Fáy András körút 64. szám alatt lévő ingatlan környezetének megújulását segíti elő. A tervezett beruházás rendezett formában elősegítheti a lakótelepen a zárt gépkocsi-elhelyezést, „így társadalmi hatása is pozitív”.

A lakossági fórumon elhangzott kérést – miszerint ezen a területen közösségi ház épüljön – az önkormányzat nem tudja teljesíteni, hiszen a területet már megvásárolta a vállalkozás – olvasható a véleményezési tervben.

A dokumentumban ugyanakkor megfogalmazzák, hogy az általános gazdasági funkció lehetővé teszi azt, hogy a helyi lakosság igényének megfelelően – az épület egy része – közösségi helyiségként funkcionáljon.

A terv tartalma alapján, a lakossági fórumon elhangzottakra reagálva az önkormányzat a helyi építési szabályzatot úgy egészítené ki, hogy „garázstelepek területén nem végezhető olyan tevékenység, amelyre a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozik”. A hivatkozott kormányrendelet szerint 150 különféle termelő vagy szolgáltató tevékenység tartozik ebbe a körbe, például a gépjárműjavítás, a raktározás és tárolás, vagy a különböző bútorok gyártása.

Ez a módosítás ugyanakkor nem csak a kemerovói, hanem a város területén található összes garázstelepre vonatkozik majd, ha azt a közgyűlés elfogadja. Ez ugyanis „járulékos” módosításként, a város teljes közigazgatási területére érvényes helyi építési szabályzatban jelenne meg. A témában tartott lakossági fórumon megjelentek nagy többségben ellenezték a terveket.

Pataki Csaba alpolgármester, egyben a településrész önkormányzati képviselője a februári közgyűlési ülésen ismertette: a lakossági fórumot követően egyeztettek a beruházást tervező céggel és körvonalazódik egy olyan megoldás, amellyel a garázstelep is létrejöhet, de a lakossági igényként megfogalmazott közösségi ház is, annak tetején kialakítva.

Az alpolgármester hozzátette: a fórumot követően legalább annyi támogató jelzést kapott a városrész lakóitól, mint amennyien azt az eseményen elutasították. Pataki Csaba ismertetése szerint a beruházó még azt is felvetette, hogy amennyiben igény és szabad terület áll rendelkezésre, tulajdonvásárlást követően a város más lakótelepein is megvalósítanának garázstelep-építést.

2011-ben égett le, addig csokigyár működött az egykori „piros iskolában”

A salgótarjáni csokoládégyárban történt tűzeset az egyik legismertebb magyarországi élelmiszeripari baleset volt. A salgótarjáni Lívia Csokoládégyár Kft. épülete 2011. október 15-re virradóra teljesen leégett, a tűz keletkezésének okai máig tisztázatlanok. A csokoládégyár 1993-ban kezdte meg működését a Kemerovón, abban az 1970-es években épített, korábbi négyosztályos általános iskolaépületben, amit a lakótelepen élők „piros iskola” elnevezéssel emlegettek, utalva az épület bordó színére.

A csokoládégyár úszótelken álló könnyűszerkezetes épülete javarészt fából és préselt faelemekből épült fel, a tetőt pedig hullámpala-lemezek borították, egyszerre adott otthont az irodáknak, a raktárnak és a gyártóüzemnek is.

A balesetet követően a kft. tulajdonosa – az elhúzódó rendőrségi és tűzoltósági vizsgálat miatt – nem jutott biztosítási összeghez; a cég tevékenységét végül beszüntette, a dolgozókat elbocsátották. A tűz után visszamaradt torzó közel két évig állt a lakótelepen, lebontására végül 2013 szep­temberében került sor, a bontást a salgótarjáni önkormányzat saját költségvetéséből fedezte. Ezt azért vállalta magára a város, mert a cég kárát fedező biztosító és a felszámoló közötti per elhúzódott, a cégtulajdonos pedig nem kapott kártérítést.