Palackozás jelentheti a túlélést a nógrádi szeszfőzdéknek

Az idény nem lesz kiemelkedő a pálinkafőzdéseknek. Tavaly nem volt kimagasló a gyümölcstermés – mondta portálunknak Tóth Zoltán, a szuhai pálinkafőzde tulajdonosa. Hozzátette: az sem kedvez a megye bérfőzdéinek, hogy a kevesebb adóval sújtott házi főzőberendezések nem csak saját fogyasztásra dolgoznak. Tudomása szerint utóbbiak 600–1000 forintos literenkénti áron főznek feketén, szemben a hivatalos üzemekben kiszabott 1200–1500 forinttal. Az üzletekben a fél literes is 5000–8000 forint közötti áron vásárolható meg, de határ a csillagos ég, akár húszezret is kérhetnek a különlegességekért.

– Van olyan falu, ahol több háznál is főznek pálinkát, nem csak saját fogyasztásra. Az így előállított termék minősége nagyrészt elmarad a kívánttól. Tehát amellett, hogy nehéz helyzetbe hozzák a bérfőzdéket, rontják a házi pálinka megítélését is – mondta Tóth Zoltán. – A 2010 és 12 közötti időszak kiemelkedő volt pálinkafőzés szempontjából. Akkor még nem volt szeszadó, literenként 600–800 forintért lehetett pálinkát főzetni. Teljes gőzzel üzemeltek a főzdék, újak épültek, a meglévők fejlődtek. Azóta egyre rosszabb a helyzet, amit tovább ront, hogy lassan kihal az a generáció, amelyik még rendszeresen főzetett. A fiatalok közül kevesen foglalkoznak gyümölcstermeléssel, cefrekészítéssel. Régen szep­tembertől júniusig működött az üzemünk, évente 30 ezer liter pálinka is készült. Napjainkban szeptembertől márciusig dolgozunk és jóval kevesebbet, 9–14 ezer litert állítunk elő.

Mint mondta, ha nem kezdenek palackozni és kereskedelmi mennyiségben termelni a szeszfőzdék, akkor tíz éven belül bezárhatják kapuikat. Szuhán is ebben látják a lehetőséget, ezért a következő évtől pályázati támogatással új cefretárolót építenek és palackozógépet is vásárolnak. Az alkalmazottak már el is végezték a szükséges tanfolyamot. Nógrádban sokan készítenek fekete ribizliből pálinkát, ez a gyümölcs jellemzően itt honos.

– Feketeribizli-pálinkát még Békés megyéből is járnak hozzánk vásárolni. Emellett szilvából, almából és körtéből készítjük a nedűt – fejtette ki a szakember. Hozzátette: főztek már fekete áfonyából, kökényből és borzagból is pálinkát, utóbbit jóformán csak Nógrádban készítik. Az alacsony cukortartalmú gyümölcsök nem jó alapanyagok, például eperből és görögdinnyéből nem érdemes főzetni. Ellenben a málna, a sárgadinnye és a vadon termő növények, így a szeder is, nagyon jó pálinkának.

– A klímaváltozás rossz hatással van a termésre, nem ott és nem olyan minőségben teremnek már az őshonos gyümölcsök, mint régen. A forró, száraz nyarak miatt locsolni kellene a fákat, ami pluszköltség, így csökkent a gyümölcsösök mennyisége is az elmúlt években.

Régebben a kiskertekben vegyesen gyűjtötték a gyümölcsöt. Napjainkban jellemző, hogy egy fajta gyümölcsből készítik a párlatot. Az is megfigyelhető, hogy egyre többen választják a jó minőségű pálinkát, bármennyibe is kerül. Jobban odafigyelnek arra, hogy egészséges gyümölcsökből, megfelelő körülmények között készített cefréből származzon a pohárbavaló.

Jó minőségű gyümölcs kell a cefrébe

Előfordulhat az is, bár ritkán, hogy bármennyi is a cefre, egy liter pálinka sem folyik le az üstökből. Ennek több oka is lehet: ha valaki hosszú időn keresztül ugyanabba az edénybe gyűjti össze a gyümölcsöket, ne reménykedjen jelentős mennyiségű nedűben. Ugyanígy járhat, aki rossz minőségű, rothadt vagy éretlen almából, körtéből készíti el a masszát. A gondatlanul összeállított, rossz cefréből a legkiválóbb főzdében sem lehet jó párlatot készíteni. Akkor lesz kiváló a minőség és a mennyiség, ha egészséges gyümölcsökből készül és megfelelő körülmények között tároljuk a ledarált alapanyagot. A főzetés időpontja is fontos: a forrást követően mielőbb főzdébe kell, hogy kerüljön a cefre. Ha fentieket betartjuk, valószínűleg elégedettek leszünk az eredménnyel!