2019.08.21. 11:15
Határokat bontott a magyar-szlovák testvéri szellemiség Magyarnándoron
Négynapos rendezvénysorozattal köszöntötték a településen a felvidéki Ipolynyék községgel ötven éve tartó testvéries kapcsolatot. Az események között visszatekintettek a kilencvenes években tartott Ipoly Magyar–Szlovák Regionális Kiállítás és Vásárra is.
Surján László ünnepi beszédét mondja az elnökök magyarnándori emléktáblájánál a regionális vásárra emlékező rendezvényen Fotó: NMH
Fotó: TAMAS GALBACS galbacstamas.hu
A programok hivatalos része szombat délelőttre összpontosult. A művelődési ház nagytermében Sándor István köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az 1992–98 között hét alkalommal megrendezett nemzetközi vásár mérföldkőnek számított a magyar–szlovák kapcsolatok történetében, olyan jelentős vállalkozás volt, amely egész Európában nagy visszhangot kapott.
Ezután egy harmincperces filmösszeállítás következett, amely három államfő magyarnándori látogatását elevenítette fel. Először Göncz Árpád jelent meg a kivetítőn, akit gyermekek és népviseletes asszonyok fogadtak 1995-ben. Másodjára Michal Kovac szlovák köztársasági elnök alakja tűnt fel, ő 1996-ban tekintette meg a vásári forgatagot, elismeréssel szólva a szervezők munkájáról. Harmadszor pedig Mádl Ferenc jövetelét mutatták be, aki 2001-ben felavatta a Reviczky család kelecsénypusztai kastélyát.
A filmbejátszásokat követő beszédekben Balla Mihály országgyűlési képviselő és Husar Károly felvidéki vállalkozó egyaránt arra tért ki, mekkora áttörést hozott nem csupán a kereskedelmi, hanem a politikai kapcsolatokban egykor a magyarnándori vásár, és lám, ma már gyümölcsöző a Visegrádi Négyek viszonya.
Boros Jenő, Magyarország korábbi pozsonyi nagykövete néhány érdekes anekdotával fűszerezte rövid előadását, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a rendszerváltás után közvetlenül milyen sok nehézséggel kellett szembesülni a két ország népének és vezetőinek egymás felé fordulásában.
Surján László volt népjóléti miniszter, országgyűlési és európai parlamenti képviselő hasonlóképpen fogalmazott: mindkét népnek akad bőven adóssága a másikkal szemben. Ahhoz, hogy higgyünk a közös, európai jövőben a Duna mentén, teljes megbocsátás és bocsánatkérés szükséges, feloldva a félelmeket, együtt keresni a megoldás kereteit.
Gérnyi Gábor és dr. Mesterházy Vera, a Gazdasági Minisztérium egykori főmunkatársai pedig a szakember megközelítésében méltatták a magyarnándori vásár eredményeit, a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi megállapodások tükrében.
Az esemény keretében a házigazda önkormányzat nevében Sándor István polgármester több megállapodást kötött: az ausztriai központú Világjáró Vadászok Klubjával, a Kassa melletti Stósz község önkormányzatával, a horvátországi magyarlakta Újbezdán kulturális egyesületével és megerősítették az Ipolynyékkel való együttműködést, amiről Baksa Krisztián, a határfolyón túli testvérek polgármestere is elismeréssel adózott.
Emléktáblát kaptak az elnökök
A tanácskozást követően a művelődési ház előtt avatták fel az intézmény falára helyezett, a négy, Magyarnándorban járt köztársasági elnök tiszteletére emelt márványtáblát (Schmitt Pál 2013-ban járt itt). Az átadón Surján László tekintett vissza az államfők alakjára. Utalt arra, hogy hazánkban jelképes szerep jut az elnököknek, lényegében csak aláírja a törvényeket és rendelkezéseket, viszont olyan személyt kell választani, aki felülkerekedik minden politikán, általános tiszteletnek örvend. Ugyanakkor nem a nép voksol róla, hanem a parlament tagjai, a politikai pártok képviselői, ezt a kettősséget pedig rendkívül nehéz feloldani. Mindhárom magyar államfőről néhány érdekes történetet is megosztott az egykori miniszter: elsősorban emberi alakjukat idézve, feltétlenül az elismerés hangján szólva.