Bemutatjuk Terényt, ahol nagy esélyt rejt az idegenforgalom

Talán a településen található munkalehetőségek csekély száma is az oka, hogy az itt élők igyekeznek kiaknázni az idegenforgalom nyújtotta lehetőségeket.

Polgármester:

Brozsó Andrásné

Alpolgármester:

Kőmíves Sándor Dávid

Képviselő-testület:

Brozsó András, Dudásné Csordás Orsolya, Koplányi Kornélia

Jegyző:

dr. Szabó Letícia

Polgármesteri hivatal:

2696 Terény, Arany János út 46. Tel.: 35/548-001, E-mail: [email protected]

Lakosság: 360 fő

A népszokásokban és hagyományokban gazdag falu színes rendezvényei, izgalmas településszerkezete, a lenyűgöző természeti környezet, valamint a különböző kulturális örökségük bemutatására való hajlam – több tucatnyi házban működik valamilyen kiállítóhely – egész évben vonzza a látogatókat.

A falut nagy számban lakják szlovákok, akik szorgalmasan ápolják hagyományaikat. Kétévente rendezik meg a Nemzetiségi Napot a falu szabadtéri színpadán, amely a megye egyik legszebb fedett szabadtéri színpada. Szlovák nemzetiségi óvoda működik a településen, és a falu legnagyobb közintézményében, a 21 diákkal működő kilencvenéves iskolában is oktatják ezt a nyelvet.

A falu közepén álló harangláb, mely egy stilizált hajó szimbóluma, a magyar és a szlovák nép közötti barátságot jelképezi.

Az egyik legnagyobb gondot az utak rendkívül rossz állapota jelenti az itteni lakosok számára. Ezért is jó hír, hogy idén a településen belül 1,37 kilométernyi útszakasz újul meg. Az önkormányzat folyamatosan pályázik középületeinek felújítására, hogy intézményei a 21. század elvárásainak is megfeleljenek. A tavalyi évben hatalmas lépést jelentett az orvosi szolgálati lakással egybeépült rendelő kibővítése és energetikai korszerűsítése, valamint a megújult iskola, illetve a falu vízelvezető árkainak a felújítása.

Mi a véleménye Terényről?

Fáyné Tornóczky Judit, a csipkemúzeum vezetője: Ma éppolyan jó Terényben lakni, mint 16 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztünk. Barátságos, családias, még működik az iskola és az óvoda, ami fontos az itteni családok számára. Ami nagy gond, az az ide vezető utak minősége. Vendégházat is üzemeltetünk, és a rossz utak nagyban hátráltatják a lehetőségeinket.

Nagy Vilmos, az Orsósmagnó Múzeum tulajdonosa: Sokat fejlődött a település az utóbbi időben, fontos épületek felújítása fejeződött be. Mi betelepülők vagyunk itt, 2002-ben nyitottuk az Orsósmagnó Múzeumot, a megye első magánmúzeumát, a világ minden tájáról megfordulnak nálunk turisták. Nyugdíjasként csodálatos itt élni, de az aktív életmódot élők helyzete már más.

Szedlák Józsefné, a „kézzel-lábbal” harangozó: Nagyon korlátozottak a helyi munkalehetőségek, ráadásul az utak miatt nehéz megoldani a napi közlekedést. A falu megmaradásához és fejlődéséhez nagyon fontos lenne az utak állapotán javítani. De akik itt maradtak, szeretnek itt élni. Szerencsére vagyunk még egy páran, akik tovább visszük a ránk maradt örökséget.

Nagy egyetértésben él a két nemzetiség

A faluban hagyományait élénken ápoló, szép számú szlovák nemzetiségű él. A nemzetiségi önkormányzat elnöke, Oczot Pálné, aki nyugdíjba vonulásáig a településen volt óvónő, még mindig energiával telve mesél számtalan tevékenységükről.

– 1994-ben elsők között alakult a nemzetiségi önkormányzatunk. Két felekezet él a faluban: az evangélikusok a szlovákok, a katolikusok a magyar nemzetiségűek. Többnyire az idős korosztályból kerül ki az az 58 fő, aki szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Feladatalapú és működési alapú támogatást is kapunk az országos szlovák önkormányzattól, így több millió forintból gazdálkodhatunk évente. Ezt az összeget kulturális programok szervezésére, utazásra fordítjuk. Mivel a magukat szlovákoknak vallók közül már nem beszéli mindenki a szlovák nyelvet, nyelvtanfolyamot szerveztünk számukra. Az óvodában és az iskolában ismét elkezdték oktatni a szlovákot. Igyekszünk méltóképpen ápolni őseink hagyományait, felelevenítettük az összes régi szokást, és a közösségi rendezvényeinken rendre megjelenítjük azokat.

Idén áprilisban már második alkalommal tartotta a faluban országos konferenciáját a Magyarországi Tájházak Szövetsége. A falu XIX. században épült tájháza eredetileg a kovácsmester háza volt, a szlovák önkormányzat működteti, de katolikus öltözetű baba is van benne természetesen. Nem is lehet ez másképp, hiszen rengeteg a vegyes házasság Terényben, békében megfér egymás mellett a két nemzetiség.

A tájház udvarán még ma is áll a kovácsműhely, amely előtt most építenek színpadot pályázati pénzből. A rendezvények mellett táborokat is rendszeresen tartanak ezen a helyen.

– Van egy jól működő szlovák klub a településen, és mivel sok az egyedül élő ember, megalakítottuk a TEGYEK-et is, a Terényi Egyedülállók Közösségét – mondja Oczot Pálné. Ez már fogalommá vált a faluban, minden vasárnap összejövünk, igazán jó hangulatú, tevékeny társaság vagyunk. Annak ellenére, hogy sok betelepült nagycsaládosunk is van, sajnos nagyon elöregedett Terény. Ezen kellene valahogyan változtatni a közeljövőben.

Lencsés Zsolt, az Arttéka Egyesület vezetője

– Hogyan segíthet egy művészeti egyesület egy kis falut abban, hogy az élhetőbbé váljon?

– Egyesületünk építészek, művészek, tanárok, civilek közös összefogásából született. Fő célkitűzésünk a helyi értékek ápolása, megőrzése. A Belső-Cserhát csiszolatlan gyémántjának, Terény kulturális életének felvirágoztatása kezdetektől fogva a legfontosabb feladatunk.

– Ennyire fontos értékei vannak Terénynek?

– Jelentősnek mondható a település épített öröksége, 98 jó állapotban megőrződött, a nógrádi paraszti hagyományokra jellemző építkezési stílusban épült parasztház van itt. De említhetnénk Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatékának az ápolását is. A falu önkormányzata is igyekszik jó gazdája lenni a rábízott értékeknek.

– Mi jelenti ön szerint a legnagyobb problémát jelenleg a faluban?

– Terényben, mint minden faluban, egyfajta szerkezetváltás megy végbe: elöregednek a települések, a fiatalok elhagyják szülőhelyüket. Még csak nem is a legközelebbi városba, Balassagyarmatra mennek, legtöbbjük a megyén kívül képzeli el a boldogulását. Véleményem szerint a falusi önkormányzatok még nem tudnak elég jól alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, nincs jól kidolgozott stratégia, ami megfelelő választ adhat erre a kérdésre. Itt lehet nagyobb szerepe a civil szférának, hogy megállítsuk az elvándorlást.

Közösségi épületek újultak meg

A Területfejlesztési Operatív Program energetikai korszerűsítést támogató pályázatának köszönhetően két közösségi épület is megújult az elmúlt években: az orvosi rendelő infrastrukturális fejlesztése 32.743.507 forintból, az iskola épületének energetikai korszerűsítése 60.513.892 forintból valósult meg. A harmadik fontos beruházás a falu vízelvezető árkainak a felújítása volt. Erre a környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésre 36.009.460 forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település.