Vészhelyzet fenyegeti mézfronton Nógrád megyét

A változékony időjárás miatt a méhészeknek is jó okuk van a panaszra.

Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökhelyettese, illetve Nógrád megyei szaktanácsadója úgy fogalmazott: katasztrofális a helyzet.

– A repcetáblákról nagyon kevés mézet tudtak gyűjteni a méhek, hiszen maga a növény is megszenvedte az aszályt, habár a későn érkezett csapadék egy kicsit segített. Emellett sajnos beköszöntött a változékony időjárás, így a méhek ugyan szépen felfejlődtek a sárga virágokon, de amit az egyik nap gyűjtöttek róluk, a másik nap meg is ették. Az akácnál sajnos ugyanez a helyzet, mivel az ország szinte teljes területén a rügypattanás állapotában érte a virágzó fákat a fagykár március végén. A Nógrád megyei méhészek az akácszezont általában úgy kezdik, hogy virágzáskor délebbre utaznak a méhcsaládokkal, például a pusztavacsi vagy a jászberényi erdőbe. Általában tíz napot, esetleg két hetet töltenek az idegen táblákon vagy erdők mellett a méhészeink, így mire hazaérnek, teljes virágzásban vannak a fák. Nemrég jártam a fent nevezett Bács-Kiskun megyei „rengetegben” és láttam, hogy a közel tízméteres fáknak csak a legtetején van virág, az alatt mind lefagyott – mondta Fekete József.

Hozzátette: igaz, hogy a fák ilyenkor új virágokat hoznak, ám ezek már nem adnak nektárt a rovaroknak. Jelenleg ott tartunk, hogy a déli akác nem adott a levándorló méhészeknek csak nagyjából tíz kilogramm mézet; jó idő esetén ez általában a többszöröse. Éppen ezért vannak, akik otthagyták azt a vidéket és felvándoroltak ide, mert megtudták, hogy az északi hegyvidék levegőjét is betölti már az akácok virágainak illata. Ez a jelenség nem szokatlan. A majd mindennapos eső azonban itt is beköszöntött, tönkretéve az akácvirágot. Tovább rontja a helyzetet, hogy az erős méhcsaládok a tétlenség, a több napos bezártság következtében rajzásba kezdtek.

– A mezőgazdasági termelők, így a méhészek is megszokták, hogy az egyik év jobban sikerül, míg a másik kevésbé. Nyilván ennek nem örülünk, de mivel jobbat nem tehetünk, elfogadjuk a helyzetet. A problémát az jelenti, hogy egyre gyakrabban jönnek rossz évek és ezt már nehezebb tolerálni. Egyebek mellett ezért is tesz le egyre több méhész a hivatásáról. Idén még a Bács-Kiskun megyei selyemfű virágzása van hátra, de az csak egy megyényi terület. A zselici hársért pedig a költségek miatt egyszerűen nem éri meg elutazni a nógrádi méhészeknek. Egyetlen országos tömegvirágzás áll még előttünk, ez nem más, mint a napraforgó. Ennek a szántóföldi olajnövénynek csapadékra és hőségre van szüksége, ezt az utóbbi években be is bizonyította, hiszen a hőségben jó napraforgótermés született. Gyakran ez húzta ki a méhészeket a csávából. Persze nem lehet összehasonlítani, mivel a vegyes virágméz felvásárlási ára olykor a felét sem éri el az akácmézének. Az akácot semmi nem pótolja – hangsúlyozta Fekete József. Hozzátette: reméli, hogy a hazai mézellátás nem kerül veszélybe.

Mibe kerül az aranyló egészség?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a méz kilogrammonkénti termelői-piaci átlagára 1871 forinttal 2018 augusztusában volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb összeget a novemberi 1961 forint jelentette. Az aranyló finomság idén januárban 1917 forintba került, majd a februári 28 forintos emelkedést követően, márciusban 1 ezer 908 forintra csökkent a méz kilogrammonkénti átlagára. A méhészeknek a vegyes virágméz kilogrammjáért legalább 800, míg az akácmézéért legalább 1300 forint nagybani felvásárlási árat kell kapniuk, hogy a termelői költségeik megtérüljenek. A fogyasztók körében az egészséges táplálkozási irányzatok egyre népszerűbbek, így a kiváló minőségű élelmiszerekért akár többet is fizetnek a vásárlók.