2018.07.31. 16:59
Olyat láthat ma a Gedőcz-tetőről, amit utána 17 évig nem
A Mars és a Föld 2003 óta nem volt ilyen közel egymáshoz és egészen 2035-ig nem is lesz. Így a Gedőcz-tetői Csillagvizsgálóból tiszta idő esetén remekül megfigyelhetjük majd a vörös szomszédunkat.
Fotó: Shutterstock
Az emberek jó részére jellemző, hogy egész életükben sem pillantanak bele teleszkópba pedig az ehhez hasonló távcsöves megfigyelések óriási hatással lehetnek a fiatalok világképére. Aki járt már a Gedőcz-tetői Csillagvizsgálóban az tudja, hogy a fantasztikus látvány mellé érdekfeszítő előadások is társulnak, amelyek főként az univerzumról és annak galaxisairól, naprendszerünk égitestjeiről, az itt áthaladó üstökösökről és az űrutazásról szólnak.
Könnyű József az említett obszervatórium igazgatójaként tevékenykedik és elmondása szerint a július 31-ei, illetve az augusztus 1-jei égbolt is tartogat számunkra lebilincselő látványt.
- A Mars 15 éve nem volt ilyen közel a Földhöz és egészen pontosan 2035-ig nem is lesz. Tehát a ma éjszaka tökéletes alkalom arra, hogy teleszkóp segítségével felfedezzük, még jobban megismerjük a vörös szomszédunkat.
Ember a Marson?
Az amerikai székhelyű Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) már eddig is küldött a Marsra robotokat kőzettanulmányozás céljából, a jövőben viszont szeretnék, ha ember is meglátogathatná azt. Ennek érdekében a tudósok gőzerővel dolgoznak például azon, hogyan lehetne az űrben növényeket termeszteni, vagyis tartós ételforrást előállítani.
Mint mondta: a Mars több, mint 227 millió kilométerre található a Naptól és körülbelül egyhatod akkora, mint a Föld. Sokan csak úgy ismerik „A vörös bolygó”, amely nevet a talajban rejlő vastartalma miatt kapta. Csak úgy mint nekünk, a Marsnak is van holdja, sőt nem is egy, hanem mindjárt kettő: ezek a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés), amelyek valószínűleg a bolgyó tömegvonzása által befogott aszteroidák.
- A szél sokszor olyan erősen fúj rajta, hogy igazi porvihar keletkezik, vagyis a vörös por minden képződményt – vulkánokat, kanyonokat, krátereket és köveket – belep. A Mars gravitációs vonzása egyébként közel egyharmada a Földünkének és lakhatatlanságához nagyban hozzájárul az is, hogy igencsak alacsony a felszíni hőmérséklete – ismertette az igazgató.