Figyelem: mindenhol les ránk a kirándulók apró réme!

– A közönséges kullancs elterjedési területén belül legnagyobb számban az erdőkben, valamint egyéb bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. A vegetációs időszakban ezeken az élőhelyeken a leginkább kiegyenlített a hő- és páratartalom-ingadozás, illetve a legtöbb potenciális gazdaállat is itt található – mondta el lapunknak Bertókné Tamás Renáta.

A vérszívók rendszerint a cipőre, a zoknira vagy a nadrág szárára kapaszkodnak. Annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és családunkat a kullancsok terjesztette betegségektől, néhány praktikus tanácsot érdemes megfogadnunk.

Fontos, hogy viseljünk világos ruházatot, hogy a kullancsot mihamarabb felfedezzük! A ruhánkat is érdemes riasztószerrel le-, illetve befújni. A kirándulást követő tisztálkodás során vizsgáljuk át egész testünket. Amennyiben a csípés helye pirosodik, azonnal érdemes orvoshoz fordulni.

Hogyan szabadulhatunk meg minél gyorsabban a bőrbe fúródott kullancstól? Célszerű vékony hegyű csipeszt használni, és anélkül megfogni a kullancsot, hogy a „potrohát” összenyomnánk. Amennyiben így jártunk el, határozott mozdulattal távolítsuk el.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal járványügyi osztályvezetője hozzátette: a vérszívók azonban a városi környezetben is megtalálhatók, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok – elsősorban a kutyák –, különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.

A kertvárosi jellegű területek bővülése jelentős mértékben növelheti az emberek és a kullancsok közötti érintkezés lehetőségét. Az apró vérszívók aktivitása enyhe teleken is megfigyelhető, ami gyorsabb életciklust eredményezhet, ezért ezek után nagymértékben emelkedik a számuk.

A legritkább, azonban a legsúlyosabb, kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ez főleg a nyugat-magyarországi területeken fordul elő, de gyakori Nógrád, Heves és Borsod megyékben is. A betegség a csípés után 7–14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul. Gyakran ez az egyetlen megnyilvánulása a fertőzésnek, gyakori tünete a fejfájás és a hányás. Az idegrendszer megbetegedése néhány nappal később átmeneti láztalanságot követve újabb lázas periódussal kezdődik. Ennek következtében eszméletvesztés és bénulás léphet fel, amelyek akár halálhoz is vezethetnek.

A gyógyítás főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok szedéséből áll.

– A Lyme-kórt 1975-ben egy elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán jegyezték le, ahol mindezt sok esetben bőrtünet előzte meg. Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a szélén terjedve, középen halványulva gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünet is – hangsúlyozta Bertók­né Tamás Renáta.

Az osztályvezető kifejtette: igen ritkán, a kullancscsípés után egy-két hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek – zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás – is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegség megfelelő adagban és megfelelő ideig alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható. A páciensek – akiknek több mint nyolcvan százaléka húszévesnél idősebb – harminc százaléka budapesti, húsz pedig Nógrád és Pest megyei lakos volt.

Vékony hegyű csipesszel, határozott mozdulattal kell eltávolítani a bőrünkbe fúródott élősködőt, Fotó: Shutterstock