Tűzvész tört ki Tarján távoli testvérvárosában, túl az Uralon

Salgótarján testvérvárosa volt az 1960-as évek közepétől mindaddig, amíg a változások és az ötezer kilométeres távolság miatt a kapcsolatok el nem enyésztek.

Kemerovó nevét azóta nem sokat hallhatta a nógrádi ember, hogy a hasonló nevű lakótelepből Fáy András körút lett. Néhány napja viszont a világ vezető hírei között szerepelt a gazdasági jelentősége és nagysága ellenére is eléggé ismeretlen város egy tragédia miatt.

Moszkvai hírforrások szerint Vladlen Akszjonov, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős minisztérium helyettes vezetője azt közölte: a tűznek 64 halálos áldozata volt. A katasztrófában 41 gyerek vesztette életét. Kórházban 14 embert, köztük két gyereket ápolnak, orvosi ellátásban további 62 embert részesítettek. Közülük 25 volt gyerek – írta néhány napja az MTI.

Adatok a múltból és a jelenből

Kemerovó angol nyelvű honlapján a két testvérváros közül a mai napig Salgótarján az egyik. Kemerovó 1918-ban, éppen száz éve lett város. Két évtizeddel korábban még csak 210-en éltek itt. A második világháború alatt Moszkvából egy vegyi üzemet telepítettek ide, ami a legnagyobb munkaadó azóta is, fénykorában 24 ezer dolgozója volt. Kemerovó lakossága a legfrissebb adatok szerint 557 ezer, a dél-­szibériai város a szénbányászat és az ipar egyik fellegvára. Keme­rovóból 2004-ben és 2010-ben érkezett küldöttség Salgótarjánba, a kapcsolatok felújításának igényével.

Szintén a távirati iroda számolt be arról, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: Vlagyimir Putyin elnök, aki figyelemmel kíséri a kemerovói nyomozást, arra utasította a kormányt, hogy vizsgálja felül az üzletközpontok működésére vonatkozó szabályozást. Az illetékes kemerovói bíróság a napokban elrendelte a Zimnyaja Visnya – Téli meggy nevet viselő – üzletközpontot vezető nő, valamint egy biztonsági őr letartóztatását. Utóbbit azzal gyanúsítják, hogy a tűz idején nem kapcsolta be a riasztót. Az őr nem ismerte el bűnösségét, rámutatva, hogy szerinte a berendezés nem volt működőképes.

Az első látogatók Nógrádból

Az első, háromtagú nógrádi delegáció 1966 novemberében járt Kemerovóban. Hazatérve arról számoltak be, hogy a szibériai városban „nemcsak hangoztatják a testvéri barátságot, hanem részletes tervet is kidolgoztak testvérvárosuk életének megismerésére. Többek között állandó magyar fotókiállítást rendeznek a jövő év elején A mi barátaink címmel. Április 1–10-e között a megye minden városában magyar filmhetet szerveznek. Kidolgozták a két megye és város közötti baráti és szakmai küldöttségcsere programját is” – írta lapunk jogelődje 1966. november 25-ei cikkében.

A tragikus tűzeset mellett érdemes felidézni, hogy valaha meglehetősen gyakori téma volt lapunk jogelődjének hasábjain Kemerovó, a ha­sonló nevű dél-szibériai megyével együtt. Többnyire persze április 4-én, november 7-én érkező párttitkárok kölcsönös látogatásairól számolt be a korabeli Nógrád.

Nem sikerült nyomára akadni annak, hogy mikor kötött Salgótarján és Kemerovó – a bányászhagyományokra és iparvárosi hasonlóságokra alapozva – testvérvárosi kapcsolatot, de az egészen biztos, hogy az interneten fellelhető 1975 téves dátum. A Nógrád 1966. november 25-én számot be először arról, hogy háromtagú megyei küldöttség járt Kemerovóban a kapcsolatok elmélyítése céljából: valószínűleg ez idő tájt vált hivatalossá az együttműködés.

Kiemelt fotó: Moszkvában is megemlékeztek a kemerovói tűzvész áldozatairól. MTI/EPA/Makszim Sipenkov