Bányát nyithatnak a településen

A szigetszentmiklósi KM Építő Kft. egy évvel ezelőtt vásárolta meg a falu külterületén található mintegy 14 hektáros területet. A beruházó célja, hogy a korábbi bánya ásványianyag-készletét hasznosítsa, valamint a bányászati tevékenység során fennmaradt tájsebet megszüntesse és helyreállítsa a területet. Amennyiben az illetékes hivatalok megadják az engedélyt, a cég a telephelyen évente 200 ezer tonna ásványi anyagot termelne ki robbantásos eljárással, majd azt a bányatelken belül mechanikailag kezelné, aprítaná és osztályozná. A különböző méretű kő- és kavicsanyagot építőanyagként értékesítené és hozná forgalomba.

Kazáron továbbra sem támogatják

A szénbánya nyitásának kérdésköre más településen is felvetődött már. Ismeretes, hogy Kazáron a Nógrádszén Kft. indítaná be a külszíni bányászatot többéves szünet után. Terveik szerint 2-2,5 ezer tonna szenet a lakossághoz juttatnának el az önkormányzati szénsegély keretében, a többi részét pedig energetikai felhasználóknak, tégla-, cementgyárnak szállítanák. A cég a 2022 április végéig szóló környezethasználati engedélyt a Nógrád Megyei Kormányhivataltól egy 570 hektáros bányatelekre megkapta. A bányakapitányságtól pedig igényelték a kitermelési műszaki üzemi tervet, de az engedély még nincs meg. Gecse Ákos, a település polgármestere lapunknak elmondta, kiállnak eredeti álláspontjuk mellett. Nem szeretnék, ha Kazár közigazgatási területén a külszíni szénbányászati tevékenység beindulna, tiltakoznak annak környezetkárosító hatása ellen is. Többek között féltik a falu 20 millió éves védett értékét, a riolittufát.

A Salgótarjáni Járási Hivatal a tervezett tevékenységre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat. Az ezt lezáró határozatban kétféle döntés születhet. Kiadják a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt vagy ha kizáró ok merül fel a vizsgálat során, akkor elutasítják a kérelmet.

Mint az a környezeti hatástanulmányból kiderül, a telephelyen már korábban folyt andezitbányászat a Karancsaljai Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jóvoltából. A bányászati tevékenység az érintett területen még 1979-ben kezdődött meg. A szövetkezet megszűnését követően a Bianco-Nord Kft. szerezte meg a bányászati jogot 1999-2001 között. 2005-ben a bányászati jogosultságot a KékesTrans Kft. kapta meg a bányakapitányságtól. A Kékes Trans Kft. által 2006-2010 közötti időszakra kidolgozott műszaki üzemi tervet a bányakapitányság nem fogadta el, így gyakorlatilag az érintett területen 2000 óta nem folyt ásványianyag-kitermelés. A korábbi bányászati tevékenység eredményeként visszamaradó terület helyreállítása sem történt meg.

Csabainé Freistág Erzsébet, Karancsberény polgármestere elmondta, a témával kapcsolatban hivatalos megkeresés még nem érkezett hozzájuk. A helyi művelődési házban közmeghallgatást tartanak március 26-án, hétfőn 17 órától.

Kiemelt fotónkat Niederland Dávid készítette