Készek feláldozni, hogy megmentsék

Két éve ünnepelhettük volna az 50. születésnapját a Karancs Szállónak, amely 1964 óta magasodik Salgótarján Fő terére. A nagy múltú szálló jelene azonban nem adott okot ünneplésre. Pedig emberek tíz-, talán százezrei kötődnek hozzá szép emlékkel. Látott május elsejéket, ugrógálákat, Salgó Rallykat, helyet adott esküvőknek, báloknak. Sajnos 15 éve csend uralja a modern iparváros első építményét. Ahogy lapunkban korábban már beszámoltunk róla, jelenlegi tulajdonosa kész fejlesztési koncepcióval árulja az ingatlant. Néhány éve egy nyertes pályázatról kellett lemondania a befektetőknek, azóta pedig új lehetőség nem adódott a szálloda megmentésére. Dr. Tordai Péter – a Karancs Hotel Kft. ügyvezetője – vállalta a nyilvánosságot és beszélt a múlt és a jelen nehézségeiről, a jövőbeli kilátásokról.

Salgótarján. A sors fintora, hogy épp arra a napra sikerült időpontot egyeztetnem dr. Tordai Péterrel, a Karancs Szállót tulajdonló cég ügyvezetőjével, amikor részt vettem a hollókői új, négycsillagos szuperhotel ünnepélyes megnyitóján is. Ráadásul Péter volt olyan nagyvonalú, és magában az épületben beszélgettünk a Karancsról. Így az aznapi élményeimből jövő kontraszt és a Karancs iránt érzett sajnálatom még erősebb volt, hiszen úgy éreztem, mintha az elsüllyedt Titanic roncsait nézhettem volna meg testközelből. S ahogy a híres filmben a főhősnek, úgy nekem is előjöttek az emlékek: gyerek voltam még, amikor a Karancs Szállóban jártam.

Felerősödtek a halvány emlékképek, meséltek a falak. Helyi művészek alkotásai, retró csempék és lámpák, betonlépcsők, lambériák, óriási üvegfelületek, amelyeken keresztül olyan látvány tárul elénk, amelyet csak innen látni Salgótarján belvárosáról. A Karancs ma is lenyűgöző: olyan szép innen a város, hogy leírni nem lehet, nincs még egy pont, ahonnan ugyanez megnézhető. A tetőről már ne is beszéljünk: az óriási KARANCS SZÁLLÓ felirat, amely az ég kékjét hasítja meg vonalaival, s amely mögött ott magasodik a másik ikon: a Garzon. Az elbontott fürdőszobák és az üres, bútorzat nélküli szobák ellenére sem mondanám romlátogatásnak az ott töltött időt, mert rengeteg potenciált véltem felfedezni az épületben, amely máig stabil, láthatóan jól megépített ingatlan.

Péternek ezúton is köszönöm, hogy meghajolt a megye lakosságának igénye előtt és bár vállalkozóként nem lenne kötelessége, mégis nyíltan beszélt a szálló hozzá köthető időszakáról. A következőket tudtam meg:

–Az elmúlt években sok, néha a valóságalapot teljesen nélkülöző spekuláció kapott szárnyra a közösségi médiákban, és szóbeszéd formájában is a szállót, illetve a megnyert, majd elveszített fejlesztési támogatást illetően. A szálloda elmúlt 15-20 évének története viszont tényleg szomorú - kezdte a tulajdonos cég ügyvezetője, majd így folytatta:

– A mi vállalkozásunk, amely tavalyig a tulajdonosa volt ennek az épületnek, nagyon sok pénzt fektetett a Karancs-projektbe és már úgy tűnt, hogy egyenesbe kerül a Szálló, hiszen több éves, nem egyszerű ingatlanfejlesztő munka után oda jutottunk, hogy egy tiszta koncepció állt rendelkezésre, tervekkel és nyertes pályázattal – ismertette az előzményeket.

Megtudtuk tőle, hogy a korábbi években az előző aktuális tulajdonosok a hotelt társasházzá alakították, és egyes részeit külön tulajdonként értékesítették. Ezért hiányoztak és ma sem tartoznak a szállóhoz az épület alsó részei: az étterem, az ahhoz kapcsolódó bár, az egykori recepció stb.

– A tervezést úgy kellett megoldanunk, hogy az úgynevezett félemeletre telepítettük mindezt és egy külső bejáraton, egy üvegkockán keresztül történt volna a vendégek fogadása. Egy Salgótarjánból elszármazott építész ezt meg is oldotta. A koncepciónak – amelyet egy ebben nagyon járatos hotelfejlesztő cég, a Horwath Consulting bevonásával készítettünk el – része volt a „Palóc Étterem”, egy rendezvényközpont összejövetelek és konferenciák számára, a tetőn wellness és grill terasz, 86 szoba a turisták számára, s apartmanokat építettünk volna a városban működő multik vezetőinek, akik a felmérések szerint szívesebben szállnak meg hotelben, mint bérelnek lakást. Szálláshely nélkül nem lehet turizmusról beszélni. A Karancs jelentős szálláshely-bővülés lett volna, amely kapcsolódhatott volna a megyei jogú város és a megyei közgyűlés által preferált turisztikai koncepcióhoz. A terv tehát kialakult és a társasház többi tulajdonosával is megegyezés született. Ekkor pályáztunk és nagy örömünkre nyertünk 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást az Észak-Magyarországi Operatív Programból. A teljes beruházás mintegy 1,6 milliárd forintba került volna, amelyhez még egy banki finanszírozási rész hiányzott. Erre volt is ajánlatunk, de az egészet elsöpörte a pénzügyi válság. A hotelek feketelistára kerültek, kb. 40-50 hotel került banki kézre: részben megvalósult, részben megvalósulás alatt lévő fejlesztések. A hotel-finanszírozás teljesen megállt négy évre és csak most, 2015-2016-ban, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogram következményeként kezdett a „hotelbefektetés” ismét, mint vonzó beruházási cél feléledni. Most már elmondható, hogy a fővárosban és vidéken is nagyon komolyan megy a hotelfinanszírozás és -üzemeltetés, egyszóval ismét megélénkült ez a piac is.

–Akkor adódik a kérdés – szólok közbe –, hogy ezt a nagyszerű koncepciót nem lehetne valamilyen program mentén megvalósítani most, hogy éled a gazdaság és a hotelek finanszírozása is?

–Az az igazság, hogy mi egy picit már belefáradtunk és azt gondoltuk, hogy valaki, aki kívülről jön és nincs a múlt terheivel annyira gúzsba kötve, mint mi, az talán meg tudja ezt valósítani. A 2014-2020-as uniós ciklusban már nincs lehetőség sem új hotel építésére, sem régi hotel átalakítására uniós forrásból. Az üzleti tervek alapján úgy látjuk, hogy Salgótarjánban – mivel nincs gyógyvizünk és bortermő vidékünk sem – vissza nem térítendő támogatás nélkül nehéz hotelt gazdaságosan működtetni. A megvalósíthatósági tanulmányt aktualizáltattuk a mostani időszakra és a szakemberek is alátámasztották ezt. Ezért gondoltuk, hogy megpróbáljuk értékesíteni az ingatlant, hátha valaki egyéb forrásból meg tudja ezt valósítani.

– És mi történik, ha nem érdeklődik senki az épület megvétele iránt? – kérdezem, amelyre egy újabb komplex tervet bemutató választ kapok:

– Van egy másik tervünk is. A kialakulóban lévő modern városok programban több megyeszékhelyen valósítanak meg hotelfejlesztést. Mivel Salgótarján az egyedüli megyeszékhely, – tudomásom szerint, – ahol egyetlen egy hotel sem működik, felvetődött az a gondolat a tulajdonosokban és én, mint ügyvezető próbáltam ennek a végére járni, hogy Salgótarjánban is esetleg a modern városok programban itt újra hotel működjön. Ez járhatónak is tűnik, hiszen a polgármester és az önkormányzat egyáltalán nem zárkózott el ettől. Mi átadtunk a városnak egy új koncepciót, ami ezen az alapon nyugszik és fel is ajánlottuk a közös hasznosítását az ingatlannak – hiszen modern városok programról csak önkormányzati ingatlanokon lehet beszélni.  Salgótarján nem lehet modern város a Fő tér emblematikus épülete nélkül, az 1964-ben átadott, gyakorlatilag első modern épülete, az ott üresen tátongó épület újrahasznosítása nélkül. Lehet hotelt máshol is építeni a városban, vagy másik épületet hasznosítani. A Karancs viszont hotelnek épült, még ha most át is kell alakítani. Az épület a város közepén van, várja a hasznosítást.

Szomorú, hogy a város egyik legszebb, Jánosi György által tervezett épületének ilyen sors jutott. Azt gondolom, hogy többet érdemel az épület és a város is. Az a szereplő hiányzik, aki ennek az egésznek az élére áll és rendelkezik megfelelő anyagi és politikai befolyással ahhoz, hogy ez az épület újra régi fényében tündököljön. Ezzel Salgótarján a megyei városok sorában tudna maradni. Modern város a Karancs nélkül biztos nem lesz.

A Karancs Szállót tulajdonló cég és ügyvezetése nevében Tordai Péter elmondta azt is, hogy bérbeadásról és más – nem turisztikai – célú hasznosításról is volt szó az elmúlt időszakban. Ők bármilyen megoldásra nyitottak, amely az épület új tartalommal való megtöltését szolgálja. Akár készek feladni hotelre vonatkozó terveiket is, csakhogy az épületet megmentsék.

Lakatos Katalin