Mennyit ér a mindennapi munkánk?

Tavaly hat százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest a legfrissebb felmérések szerint, de Nógrád továbbra is a legkevésbé fejlődő megyék közé tartozik. A közintézmények dolgozóinál a mindenkori politikai hatalom szab határokat a fizetéseknek, más azonban a helyzet a versenyszféra ágazataiban. Van-e a munkának becsülete ma hazánkban? Mennyit érnek a napi megélhetésért tett fáradozásaink? Megmutatjuk, hogy melyek a legjobban fizetett szakmák, és azt is, hogy hol éri meg a legkevésbé dolgozni.

Szólnak a napi híradások különböző életpályamodellekről, amiket a kormányzat meghirdet az egyes közszolgálati tisztviselőknek, közalkalmazottaknak. Legutóbb épp a rendvédelmi dolgozók illetményének emelését jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára, amely augusztustól várható. Az elmúlt hétvégéken egészségügyi dolgozók tiltakoztak országszerte az alacsony bérek és a létszámhiány miatt. Egyesek fekete pólóban, mások a karjukra fekete szalagot kötve vették fel a munkát. Az akcióhoz a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház néhány osztályának nővérei is csatlakoztak, de az orvosok között is akadt olyan, aki hasonlóan cselekedve állt a mozgalom mellé. „Huszonöt beteggel kell egyszerre foglalkoznom, ami szinte megoldhatatlan feladat. A túlterhelésünkkel az egészségügyi ellátás színvonala is romlik” – mondta az egyik ápolónő érzékeltetve, hogy aránytalanul kevesen dolgoznak az egyes osztályokon.

„A munkavégzés a demonstráció ideje alatt is a szakma szabályai szerint, a betegellátás érdekében történt, a betegellátásban fennakadást nem okozott – hangsúlyozta dr. Bercsényi Lajos, a kórház főigazgató főorvosa, majd hozzátette: az intézményben – ugyanúgy, mint máshol – a nővérek jövedelme alacsony, ugyanakkor a túlóra kifizetése egyetlen egy esetben sem maradt el. „Személyesen én is és a menedzsment minden tagja elkötelezett kórházunk működőképességének biztosításáért, fenntartásáért. Minden formában segítjük az orvosok és szakdolgozók megbecsülését, anyagilag és továbbképzés szempontjából egyaránt. Minden szakdolgozónak őszinte köszönetemet, megbecsülésemet fejezem ki munkájáért” – mondta dr. Bercsényi Lajos.

Az országos bruttó átlagfizetés 6 százalékkal nőtt egy év alatt, a tavalyelőtti 230 ezer forintról az elmúlt év végére 246 ezer forintra. A legnagyobb bérnövekedés 2014-ben a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt tapasztalható, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is. Tavaly is megérte informatikusnak, mérnöknek, pénzügyesnek, esetleg pilótának állni. A legnagyobb visszaesés a biztosítási piacon, a marketing, reklám és PR területén, valamint az élelmiszeriparban volt.

Továbbra is a fővárosban érdemes állást keresni, a budapesti alkalmazottak havi bruttó 300 ezer forintos keresete ugyanis 18%-kal több a magyarországi átlagnál, míg az ország legrosszabbul fizetett régiói továbbra is Békés, Szabolcs és Nógrád megye, ahol bruttó 160 ezer forint volt az átlagbér.

Egy Nógrád megyei gyárban dolgozó gépkezelő ismertette járandóságát, miszerint változó, hogy mikor mennyi pénzt visz haza a családnak. Az alap fizetése bruttó 205 ezer 500 forint, ami növekedhet a pótlékokkal, az utolsó négy hónapban megtermelt összeg átlaga nettó 195 ezer forint volt. Emellett a munkáltató gondoskodik rendszeres természetbeni juttatásokról. Az órabére emlékezete szerint nem változott, más módon honorálják az elvégzett munkát.

A megyeszékhelyen dolgozik éttermi szakácsként az a fiatal férfi, aki jelenleg nettó 700 forintot kap óránként, a havi fizetése attól függ, hogy mennyi időt dolgozik. Heti öt napot robotol délelőtt 9-től este 8-ig, amíg nincs állandó váltótársa. A napokban emelték a juttatását óránkénti 250 forinttal.

A fodrászok fizetése sem állandó, gyakran a vendégek száma szerint alakul. A legtöbb szépségszalonban már csak egyéni vállalkozóként alkalmazzák őket. A lapunkat tájékoztató nő azon szerencsések közé tartozik, akit főállásban bejelentve foglalkoztat a munkaadója. Havi bruttó 150 ezer forintot keres, ami a borravaló mértékével nő, emellett étkezési jegyet és SZÉP-kártyát is biztosítanak számára.

A cégvezetői pozíciókat leszámítva tavaly a legjobban fizetett szakma a repülőgép pilótáké volt, akik havi bruttó 1 millió 167 ezer forintos átlagkeresetükkel sok igazgatónál és menedzsernél is többet kerestek. A legjobban fizetett szakmák közé kerültek még jellemzően az informatikus, mérnöki, pénzügyes, illetve gyógyszeripari állások 500 ezer forint feletti bruttó átlagfizetéssel. Az irodai és adminisztratív munkát végző dolgozók átlagkeresete 175 ezer forint volt, a kétkezi munkát végző szakmunkások és a szolgáltatások területén dolgozók 156 ezer forintra számíthattak, míg 2014-ben is a segédmunkások keresték a legkevesebbet bruttó 126 ezer forinttal.

Soha nem volt még ekkora szakadék a legmagasabb és legalacsonyabb átlagbért regisztráló megyék között. A legtöbbet kereső fővárosiak átlagban 82 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak havi szinten év elején, mint az ország keleti csücskében élők, ez a különbség egy évvel korábban még „csak” 75,4 százalékos volt. A sereghajtóknál Nógrád, Békés és Szabolcs megye felváltva kerül az utolsó helyre. Erre a szakadásra világít rá még az a tény is, hogy negyedévről negyedévre Vas az egyik olyan megye, ahol a legjobban nőnek a nettó bérek, Nógrád pedig rendre a rangsor végén található a növekedést tekintve. 2013 eleje óta, míg Vas megyében átlagosan 5,7 százalékos volt a negyedéves bérnövekedés, addig Nógrádra mindössze 1,3 százalékos plusz jutott. Az adatokba persze formálják a közfoglalkoztatásban résztvevők járandóságai is.