Szenvedély

Idős barátom nyolcvanegy esztendős fejjel határozta el, hogy egyik pillanatról a másikra leszokik a cigarettáról. Ugyan nem tartottuk számon őt láncdohányosként, ám a napi huszonöt-harminc szálat így is elfüstölte naponta. Felettébb kíváncsi voltam, meddig tart ez a nagy fogadalom. Eleinte ment a dolog, még büszkélkedett is vele, hogy eltelt egy hét, kettő, és nem gyújtott rá. Aztán „lebukott”. Amikor egy délelőtt elsétáltam a lakása előtt, odatekintettem az erkélyére, és láttam, amint ő serényen pöfékel. Felkurjantottam neki, mire azt a választ adta, arra a kis időre, ami még neki a Földön megadatik, miért is ne engedjen egy kis "bűnözésnek"?