Először került digitális műkincs magyar múzeumi gyűjteménybe

Címkék#nem helyettesíthető tokenek #barabási-albert lászló #blokklánc #Ludwig Múzeum

Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum.

Budapest, 2020. október 9. Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató a BarabásiLab: Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás nyelve címû kiállításon a Ludwig Múzeumban 2020. október 9-én. A tárlat a fizikus által vezetett BarabásiLab kutatómûhely elmúlt 25 évben készült munkáit - kétdimenziós hálózatvizualizációkat, háromdimenziós adatszobrokat, videókat és VR adatmegjelenítéseket - mutatja be. MTI/Koszticsák Szilárd

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is.

A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég látható volt, a BarabásiLab alkotása, a „Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve” című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.

Az NFT-munka nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

A mű ITT tekinthető meg.

Digitális műkincs
Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blokklánc alapú kriptovalutával.
A gyűjtők blokklánc alapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, nyomon követhetők. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.

Borítókép: Barabási Albert-László Ludwig Múzeum tárlatnyitóján 2020. október 9-én